Attila, hun vagy?

A sírt nem találták meg, ellenben rábukkantak a szkíta aranyszarvasra, mely azt bizonyítja, hogy már 3000 évvel ezelőtt emberek éltek a Tápióságban. Blaskovich János még azt is megtette, hogy a kelet-római követ, Priszkosz rétor leírása nyomán - aki látogatást tett Attila fapalotájában - végigkövette az útvonalat, melyet a korhű dokumentum jelöl, és éppen Tápiószentmártonba jutott.
E történelmi ihletés adta az ötletet Kocsi Jánosnak, hogy a gyógyhelyként felkapott Attila-dombra felépítse a nevezetes fapalotát. A domb pozitív kisugárzására sokan esküsznek - mint arról a Szabad Föld összeállításában is olvashattak korábban. Vannak, akik azt állítják, hogy Kincsem, a csodakanca, mely a magyar lótenyésztés máig felül nem múlt produktuma, innen, a születési helyéről kapta a kozmikus energiáját. Az építési elképzelés annyira komoly, hogy már tervek is készültek. Ezek szerint nyolcezer négyzetméter lenne a fapalota, háromezer négyzetméter a pincerendszer, helyet kapna a lakomatér, az oltár, a fogadó előtér, ahol 1500 ember férne el egy időben. A koporsó megtalálására körülbelül annyi az esély, mint a Loch Ness-i szörny fellelésére, így a vállalkozó nem is ezt tűzte ki célul. A turisztikai szakemberek véleménye szerint Attilát Kínától Amerikáig a világ bármely táján "el lehet adni", így a palota azon túl, hogy kultikus emléket állítana múltunk egy darabjának, igen jelentős idegenforgalmi hasznot is hozna.
Óvatoskodva jutunk el a beszélgetésben a "mi mennyi" problematikájáig - joggal. Kocsi János, mielőtt kiejtené a költségek összegét, előbb elmondja a várható hasznot. Tehát. Az Eiffel-tornyot évente 40-50 millió ember látogatja. Attila fapalotáját a polgármester becslése szerint akár tízmillió turista is felkereshetné. Ez pedig az egész térség arculatát átrajzolná. Munkahelyeket teremtene, szállodák épülnének, pénzt fialna a vendéglátás, a falu világhíres zarándokhellyé válna. Talán még a szemetet is eltakarítanák a határból...

Hiedelem
Az észak-hevesi Szajla községben régóta tartja magát a hiedelem, hogy Attila sírja a falu területén található. Vahelcsik István korábbi polgármester fél évszázada foglakozik ezzel a mítosszal. Amikor hadiüzem épült a szomszédos Sirokon, sok csontváz került elő, márpedig a legenda szerint Attila temetésén 300 rabszolgát végeztek ki. Őket Csaba királyfi katonái nyilazták le, hogy ne maradjon szemtanú, s a "sirató" szóból származik Sirok neve is. Ugyanebben a völgyben, 70 kilométernyire található Tápiószentmárton - sokan úgy vélik, a 400-as évek közepén ott épült fel Attila palotája.