Viharban a légimentés

A mentőhelikoptereket az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) százszázalékos tulajdonában lévő Légimentő Kht. üzemelteti 2006 januárjától. Az OMSZ még 2005 végén mondta fel szerződést azzal a céggel, amely korábban működtette a helikoptereket, és a kht.-ra bízta a gépek üzemeltetését, a közel százfős, orvosokból, pilótákból, szerelőkből, vezetőkből álló gárda foglalkoztatását, a bázisok működtetését, a mentés megszervezését. A változtatás segítette a megújulást, mivel tavaly három, idén pedig két korszerű helikoptert helyeztek üzembe. Ezt az öt új gépet egy osztrák cégtől bérli a kht., így összesen nyolc helikopter mentheti a rászorulókat. A saját tulajdonban lévő régebbi három gép közül kettő nagyjavításon esett át, a harmadikat most újítják fel. A gépek száma Magyarország adottságaihoz viszonyítva ideálisnak tekinthető.
A rég múltról annyit, hogy Magyarországon 1958-ban szállítottak először légi úton beteget, míg a helikopterek 1980-ban kapcsolódtak be a mentőszolgálatba. A gépek jelenleg Budaörsön, Debrecenben, Pécsett, Balatonfüreden, és egy hónapja már Sármelléken is állomásoznak, e bázisokról startolnak, ha az OMSZ irányító központja azt szükségesnek tartja. Az egy-egy sérült szállítására alkalmas helikoptereken van orvos és ápoló, továbbá az intenzív beavatkozásra szolgáló felszerelés. A megújulást igazolja az is, hogy a mentések számának emelkedése ellenére az egy-egy esetre jutó mentési idő minden eddiginél rövidebbé vált, és ezzel hatékonyabb, olcsóbb, valamint gyorsabb lett a munka. Lényeges változás az is, hogy amíg korábban az esetek nyolcvan százalékában csak betegszállítás történt az egyik kórházból a másikba, addig 2006-ban már a sérülteké volt a főszerep. Az elmúlt évben az 1305 bevetés kétharmadában életmentő munkát végeztek a légi mentők.
Az eredmények mellett akadnak negatívumok is. Nincs döntést arról, hogy a Sármelléken kialakított bázis egész évben rendelkezésre áll majd, vagy csak a nyári szezonban. Az OMSZ sajtószóvivője, Győrfi Pál szerint a nyári tapasztalatok alapján döntenek a kérdésről.
Országosan hátráltatja a légi mentők munkáját, hogy a helikopterek szinte egyetlen kórház közvetlen környezetében sem tudnak leszállni. Előfordul, hogy kilométereket is megtesz a beteg hordágyon, tolókocsin, míg eljut az intézménybe. A hosszas átadási-átvételi procedúra lassítja a mentést. Az lenne az ideális, ha a kórházak korszerű tetőleszállóval rendelkeznének. Jelenleg ilyen csak a most felújított Honvéd Korházban, új nevén az Állami Egészségügyi Központban található. Ha minden igaz, akkor pályázati pénzből Zalaegerszegen és Szombathelyen is létesülhet ilyen még idén, de Gyulán és Kaposváron is terveznek tetőleszállót a közeljövőben. Szükséges lenne egy dél-alföldi bázis kialakítása is. Ezt szorgalmazza az a közelmúltbeli eset is, amikor Kecelen két kisgyermek mérget ivott, és a szállításuk körüli bonyodalmak - például a Pécsről indult helikopterből kifogyott az üzemanyag - csaknem tragédiába torkolltak. A szakma a dél-alföldi bázis létrehozásával egyetért, a vita csak a helyszín kérdésében van. Szóba jött korábban Kiskunfélegyháza, majd Szentes és Szeged. Most már csak az utóbbi két város civakodik egymással. Ebben a kérdésben a döntés joga a miniszteré lesz.