Kiegyezések Borsodban

Hét év pereskedés után két napon belül négy önkormányzat vezetője írta alá azt a szerződést Borsodban, amelyik az 1991-es községegyesítés megszüntetése utáni válóper záróakkordja volt. A polgármesterek és településeik most már a békés együttműködésre koncentrálnak.

Hazai életKovács István2007. 07. 13. péntek2007. 07. 13.
Kiegyezések Borsodban

Az 1954-ben Kazincbarcikához csatolt Berente község a Borsodi Vegyi Kombinát - ma BorsodChem - várható terjeszkedése miatt bontásra volt ítélve, ezért ott harminc éven át nem történt fejlesztés. A rendszerváltozás után a berenteiek kértek néhány kisebb beruházást a város önkormányzatától, amelyeket nem kaptak meg, ezért 1996-ban népszavazást tartottak az önállóságukról. Végül 1999. május 1-jétől a köztársasági elnök önálló községgé nyilvánította a települést, ami egyben azt is jelentette, hogy a Berente területén működő cégek ezután oda fizették iparűzési- és ingatlanadójukat. Ez évi 360-600 millió forint kiesést okozott Kazincbarcika büdzséjéből, ami hozzájárult ahhoz, hogy a vegyészváros forráshiánya néhány év alatt megközelítse a kétmilliárd forintot. Közben Berente robbanásszerű fejlődésen ment keresztül, hiszen több évtized lemaradását kellett pótolhatta be. Miután a vesztes fél már 15 millió forintot költött a hétéves pereskedésre, a 2006-ban polgármesterré választott Szitka Péter igyekezett peren kívüli egyezséget kötni berentei kollégájával, Juhász Józseffel. Hosszas előkészítés után rögzítették, hogy a következő 30 évben a berentei területen végrehajtott beruházások hozadékának 50 százaléka Kazincbarcikát illeti, de megállapodtak az AES Borsodi Energetikai Kft. területén épülő ipari park háromoldalú - vagyis az AES-szel közös - hasznosításáról is.
Ózd és Farkaslyuk esete kuriózum volt a törvénykezésben, mivel a bányásztelepülés mindig a kohászváros részeként funkcionált, soha nem volt önálló. Ezért már a határ meghúzása is vitát váltott ki. Farkaslyuk 1999. május 1-jén nyerte el önállóságát, miután megépült a térség akkori legnagyobb beruházása - a fecskendőgyár - a területükön, amitől iparűzési adót vártak. Ózd azokban az években érte el gazdasági mélypontját, így a további vagyonvesztés csak növelte gondjait. Ez a vita is eljutott a bíróságra, a bírák kijelölték az új település végleges határát, majd az ezen belül található vagyont Farkaslyuknak ítélték. Benedek Mihály ózdi és Gábor Dezső farkaslyuki polgármester ennek tudatában írta alá a vagyonmegosztási szerződést, hangsúlyozva, hogy a jövőben néhány objektumot akár közösen is használhatnak.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek