Mentenek, ha hagyják

Olyan ez, mint amikor az amerikai filmekben ismertetik a tetten ért bűnelkövetővel a jogait. Nos, a fuldokló ebből aligha fog föl sokat - amennyiben még észnél van, talán kevésbé rúgkapál, ha tudja, profi kezekbe kerül hamarosan. Hiszen a nyugalom nem igazán jellemzi az életéért harcolót. Ezt magam is igazolhatom: amikor tízévesen fuldokoltam Ercsinél a Dunában, megmentőim elmondása szerint csíptem, rúgtam, haraptam, mi több, halálos veszélyt jelentve csimpaszkodtam beléjük. Szerencsére ők a mindannyiunk számára legjobb megoldást választották: nyakon vertek, mint egy nyulat.
Itt, a zánkai gyereküdülő kikötőjében nem kerül sor semmiféle embermentés címén előadott tettlegességre, már csak azért sem, mert a szemünk előtt zajló élethalálharc nem élesben folyik. Ez ugyanis az egyhetes vízimentőképzést követő vizsgája utolsó gyakorlata. Az elméleti vizsgát követően a kötelező 400 méter után 20 métert víz alatt kellett úszniuk a leendő mentőknek, s utána az úszást ruhában is meg kellett ismételniük.
- Aki úgy dönt, hogy nálunk szeretne dolgozni, kedvezményesen végezheti el a tanfolyamot - mondja a Magyarországi Vízmentők Szakszolgálata Egyesület elnöke, Bagyó Sándor, a mentők modern diszpécserközpontjának is helyet adó zánkai bázison. Egyébként itt próbálnak ki minden újdonságot. Például a nemrégiben Olaszországból, félmillió forintért vásárolt evezős mentő-katamaránt, amely abban különbözik az eddig megszokott mentőcsónakoktól, hogy nincs pereme, így könnyen ráemelhető a magatehetetlen ember is.
- Idén több mint negyven strandon leszünk jelen a Balaton északi partján - folytatja Bagyó Sándor, aki majd negyven évvel ezelőtt, a Genfi-tó partján látta meg a napvilágot. A százhúsz vízimentő mellett öt mentőhajó áll kifutásra készen Almádiban, Csopakon, Zánkán, Ábrahámhegyen és Balatongyörökön, másik két hajót pedig vízi rendezvények biztosítására használnak.
Hogy miért csak az Észak-Balaton? Nos, általában észak, északnyugat felől érkeznek a tóra a viharok, itt kell a nagyobb készenlét. Másfelől ez a partszakasz a mélyebb. A déli parton amúgy is nagy erőkkel vannak jelen a vízi rendőrök, akikkel jó a kapcsolatuk, megszűnt a korábban jellemző rivalizálás. Ők hatósági tevékenységet folytatnak, a mentők pedig mentenek. Nem rendészkednek, mint annak idején az önkéntes rendőrök. A bajba jutottaknak nem parancsolnak meg semmit, saját belátásukra bízzák, hogy hagyják-e megmenteni magukat.
Hogy miként lettek ők balatoniból magyarországi vízimentők?
- Tevékenységi körünket, amibe a nehézbúvári feladatoktól a műszaki mentésig csaknem minden, a vízhez köthető beavatkozás beletartozik, immár a Dunától a Szelidi-tóig sok helyen gyakoroljuk az országban. De segítettünk a lengyelországi és az erdélyi árvízkor is - magyarázza Bagyó Sándor, aki amúgy ideális riportalany, ám amikor legemlékezetesebb mentéseiről kérdezem, sokáig hallgat: - Egy négy és fél éves kislány tűnt el a Szigligeti-öbölben. Hál istennek még időben odaértünk, megtaláltuk, sikerült újraéleszteni. Hasonló riasztásra startoltunk, amikor egy hetvenéves belga férfi merült el a habokban. Öt perc alatt ott voltunk, még élve húztuk be a hajóba, de sajnos kórházba szállítás közben meghalt.