Támadás a nyugdíjkór ellen

Öregszik Európa, öregszik Magyarország. Tovább élünk, ezzel nincs is baj, de azzal már igen, hogy egyre kevesebb a fiatal, a munkaképes ember. Az a lakos, aki befizetéseivel működteti többek között a nyugdíjas kasszát. Ha ez így megy tovább, nem lesz miből kifizetni a nyugdíjakat. Valamit tenni kell.
Ezért szerepel a nyugdíjrendszer változtatása a két kormányzó párt koalíciós szerződésének napokban aláírt mellékletében. Ennek értelmében a kormány 2007 végéig dönt a nyugdíjkorhatár emeléséről, a korai nyugdíjba vonulás visszaszorításáról és az 1997-ben törvénybe foglalt előírások újraértékeléséről. Ami a korhatárt illeti, máris több javaslat látott napvilágot. A szociális tárca szakmai fórumán például az a koncepció vetődött fel, hogy 2015-től két évvel emelkedjen. Egy másik elképzelés szerint 2010-től évente egy hónappal nőne a nyugdíjkorhatár, vagyis annak, aki elérte 62. évét, egy hónappal tovább kellene dolgoznia, hogy öregségi nyugdíjba vonulhasson. Ezután minden évben hosszabbodna a munkában eltöltendő idő.
A tervek készítésekor vannak olyan szempontok is, melyek az uniós országokhoz viszonyítják a magyar korhatárt. Akad viszont olyan szakember, aki elutasítja ezt a viszonyítást, mert az uniós átlaghoz képest nálunk hét-nyolc évvel kevesebb ideig élnek az emberek. Egyébként az EU-ban a 65 éves korhatár jellemző, idősebb korban csak a dánok - 67 évesen - hagyják abba a munkát. A franciák viszont 60 évben szabták meg a korhatárt. A cseh férfiak hozzánk hasonlóan 62 évesen lesznek jogosultak a nyugdíjra, de náluk is terv a korhatár emelése.
A nyugdíj-finanszírozásban megoldást jelenthetne a munkahelyteremtés, a foglalkoztatási szint növelése, valamint a körülbelül másfél millióra tehető, minimálbéren alkalmazottak helyzetének rendezése. E felvetéseket támasztja alá a Világbank felmérése is, mely szerint Magyarországon 2006-ban a 15-64 éves korosztály 62 százaléka dolgozott. Németországban viszont 73, Csehországban pedig 70 százalék. Sokkal rosszabb az arány az idősebbeknél, az 55-64 éves korosztályhoz tartozók közül mindössze 35 százalékának van munkája.
Az elképzelések egyelőre csak a politikusok körében fogalmazódtak meg, a szakma fél év múlva teszi le az asztalra javaslatát. Szinte biztos, hogy a módosítások még nem érintik az egy-két éven belül nyugdíjba vonulókat. Azok viszont, akik 2010 után készülnek nyugdíjba, már nem kerülhetik el a változtatásokat. A rokkantnyugdíjasok azonban már rövidesen érzékelhetik azokat. Januártól a kormány bezár néhány kiskaput, és nehezebb lesz rokkantsági nyugdíjba vonulni, az új belépők már két szűrőn mennek át. Az orvosi papírok megszerzése után nem jár majd automatikusan a nyugdíj, egy központi szervezet bizottsága előtt is meg kell jelenni vizsgálaton. Az életbe lépő új szabály szerint az 52 évesnél fiatalabbakat rehabilitációra kötelezhetik. A 2008-tól érvényes jogszabály természetesen nem vonatkozik azokra, akik, az orvosi vizsgálat megállapítása szerint, munkaképességüket száz százalékban veszítették el. A rokkantnyugdíj szabályát azért kellett már most megváltoztatni, mert jelenleg 800 ezren tartoznak ebbe a kategóriába, és közülük 460 ezer nyugdíjkorhatár alatti. A vizsgálatok szerint többségük esélyes arra, hogy megfelelő rehabilitáció után visszatérjen a munkaerőpiacra.

Tizenharmadik
A nyugdíjreform vitájában felvetődött a 13. havi nyugdíj kérdése is. Ennek bevezetése a 2002-es választási kampányban sok szavazatot hozott a szocialistáknak. Kormányra jutottak, s évről-évre emeltek egy-egy heti járandósággal a nyugdíjon, amiből 2006-ra lett egyhavi juttatás. Manapság az SZDSZ szerint célszerű lenne a 13. havi nyugdíjat beépíteni az alapnyugdíjba. Ez hosszabb távon kedvezőbb lenne, mivel az emelésnél magasabb lenne az alapösszeg. Az viszont már vitát váltott ki, hogy a beépítés esetleg differenciált legyen, így a kérdés egyelőre lekerült a napirendről, a 13. havi nyugdíj marad jelenlegi formájában.