Ezermilliárd utakra, sínekre

Döntött a kormány annak a több mint ezermilliárd forintnak a sorsáról, amit az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként közlekedésfejlesztésre szánnak. A következő két évben 600 milliárd forintnyi összeget a kormányzat az Európai Unió támogatásából fedez.

Hazai életPál Szabolcs Bence2007. 08. 17. péntek2007. 08. 17.
Ezermilliárd utakra, sínekre

A legtöbbet a közutakra költenek: 57 beruházásban, 114 milliárd forint értékben 770 kilométernyi utat építenek, korszerűsítenek, öt nagyváros tömegközlekedésére pedig 450 milliárd forintot szánnak. Vasútra 375 milliárd forint jut.
A Közép-dunántúli régióban a 8-as útnak, mint az ország egyik legfontosabb kereskedelmi útjának felújítása kezdődhet meg 2008-ig, ami az út hozzávetőleg 80 kilométeres hosszán a Márkó–Ajka és az Ajka–Veszprém megye határa közötti szakaszát érinti. A Veszprém –Várpalota és a Veszprém–Székesfehérvár közötti szakaszokon az útburkolatot erősítik meg.
Az ország nyugati részén húzódó, észak-déli irányú 86-os főút átépítése sürgetővé vált, a balesetek csökkentése érdekében is. Az út 85 kilométeres szakaszát újítják fel Szombathely és Vát között, valamint 36-36 kilométeren a Körmendtől Rédicsig terjedő, illetve a Győr-Moson-Sopron megyei szakaszát.
A Dél-alföldi régió kiemelt jelentőségű, M43-as gyorsforgalmi útjának felújítását indokolja, hogy Románia és Bulgária uniós csatlakozása óta a személyforgalom a korábbinak másfélszeresére, a teherforgalom háromszorosára növekedett. A teherforgalom miatt az út rendkívüli mértékben elhasználódott, és a környék zajszennyezettsége is nőtt.  A Szeged és Makó közti, 31 kilométeres szakaszt újítják fel.
Az M7-es Balatonkeresztúr –Nagykanizsa közötti szakasza is várat magára, melynek megépültével az M7-es hossza eléri a 245 kilométert. Az út azért is kiemelt jelentőségű, mert Kelet- és Nyugat-Magyarország összekapcsolásán kívül a Trieszt–Kijev közti V. Helsinki-folyosó része lesz, és persze biztosítani fogja a gyors összeköttetést az Adria felé.
A beruházások érintik a M1-es autópálya és az 51-es út közötti szakaszt, amelyet autópályává fejlesztenének. Megépítik az 50-es főút és az M5-ös autópálya közötti M0-ás körgyűrű új szakaszát is, valamint az útépítési programban hídépítések is szerepelnek. Kétszer kétsávosra bővítik és megerősítik a Budapesttől a román határig húzódó 4-es főutat az elkövetkező hét évben. Ennek keretében elsőként épül meg a Szolnokot északról elkerülő út és a tiszapüspöki híd.
A vasút korszerűsítésére jóval kevesebbet szánnak. A programon belül a Szolnok–Debrecen vasútvonal, valamint a Budapest–Lőkösháza közötti vasúti összeköttetés korszerűsödik.
A városi közösségi közlekedés fejlesztése Miskolc, Debrecen és Szeged városát érinti, mindhárom megyeszékhelyen a villamoshálózatot újítják fel. Ezt ugyanabból az uniós támogatási alapból finanszírozzák, amelyből a 4-es metrót a fővárosban. Ez utóbbira 250-260 milliárd forintot szánnak, ami az uniós keret 60 százaléka, a többi negyven százalékon osztozik a fent említett három város. A fővárosban a metrón kívül az 1-es, illetve a 3-as villamos korszerűsítésére költenek az ezermilliárd forintos keretből.
Záhony és térsége közúti közlekedésének fejlesztése is fontos kérdéssé vált, nem utolsósorban a régióban megszaporodott ipari és logisztikai befektetések nyomán. Ezzel egy időben a környék vasúti fejlesztése is szóba kerül.

Ezek is érdekelhetnek