Egyszerűbb és átláthatóbb

Az utóbbi idők legtöbbet vitatott és az érdeklődés középpontjába került kérdése a különböző ingatlanokra kivetett járulékoké volt. Most erről is fellebbent a fátyol. Továbbra is létezik az úgynevezett „luxusadó”; ugyanúgy a százmillió forint feletti ingatlanokra kell fizetni, ahogy eddig, azonban míg ez idáig a százmilliós értékhatár fölé eső rész fél százalékát kellett befizetni, ezután az ötvenmillió forint fölé eső rész fél százalékát. Bővül viszont az adóalanyok köre, eddig ugyanis csak a magánszemélyeknek kellett ezt befizetniük, mostantól azonban ezt a vállalkozásoknak is meg kell tenniük, ha százmilliónál értékesebb lakást vagy üdülőt birtokolnak. Kivételt képeznek az önkormányzati, közigazgatási és non-profit szervezetek.
Az utóbbi időben sokat emlegetett és a köznyelvben ingatlanadó munkacímen ismertté vált adónem várhatóan 2009-ben jelenhet meg, építmény- és telekadó néven. Eszerint akár már tízmilliós lakás, üdülő vagy más épület után adózni kell. Az ingatlanalapú adók esetében az összetett és aprólékos szabályozás miatt a jogszabályok alapos megismerésével, nagy körültekintéssel ki lehet kerülni a buktatókat.
A személyi jövedelemadót illető változások közül az adójóváírás egységesítését lehetne kiemelni, miszerint nemcsak a minimálbért, hanem az efölötti összeget keresők is 18 százalék adójóváírást könyvelhetnek el az eddigi kilenc százalék helyett. A pénzpiaci befektetéseknél a befektetési jegyek nyeresége után kellett 20 százalékot adózni, de veszteséges befektetés esetén a veszteség nem csökkentette az adóalapot. Most azonban – a részvények utáni adózás mintájára – ezt is egységesíteni kívánják. Itt a mérleg megvonását követően, az összes nyereség – illetve veszteség – után kell adót fizetni A szerencsejátékokat illetően fellélegezhet a nemzet: a nyeremények után nem kell adót fizetni.
Az ingatlanpiacot érintően más jelentős módosítások is várhatók. A mostani szabályozás szerint a lakáseladásból származó jövedelem 25 százalékát kell adóként befizetni, ha ebből a pénzből nem egy másik ingatlanba ruházunk be. Abban az esetben, ha öt éven belül ingatlanra költjük e pénzt, a befizetett 25 százalék visszaigényelhető. Viszont ha 15 évnél régebben szerzett ingatlanról van szó, nem kell az adót befizetni – eddig 10 év volt ez a határ.
Az idei évhez hasonlóan a dohányáruk jövedéki adója kétszer, áprilisban és szeptemberben fog emelkedni. Erre az uniós minimumszinthez való közelítés miatt van szükség. Ezen kívül új jogszabályként iktatnák be, hogy a csempészésre használt autót nemcsak elkobozhatnák, hanem el is árverezhetnék. Gátolnák, hogy a jövedéki adó emelése előtt nagyobb mennyiséget megvásárolva olcsóbb cigit tartalékoljanak a kereskedők, és a csempészést is jobban szankcionálnák.
Marad az ekho és az eva is, előbbi esetében kibővítik a kedvezményezettek körét, valamint minden ekhózó lehetőséget kap, hogy maga jelölje meg és fizesse be a befizetendő ekhórészt. Változik az internethasználati díjat érintő szabályozás is: az egyéni vállalkozók évente 60 ezer forintot számolhatnak el, a jövő évtől viszont a teljes díj 50 százalékát írhatnák le adójukból, ha a telephelyük és lakásuk ugyanaz, illetve akár a teljes összeget is, ha a lakáscímük és telephelyük címe más.
Több kis adó megszűnik: a kulturális, a földvédelmi és erdőfenntartási, a vadvédelmi, a halászatfejlesztési, a tenyésztési hozzájárulás.