Cigányfúró

A tetemes pénzből 212 milliót zsebre is tettek – tudtuk meg Jónáné dr. Pocsai Edit megyei főügyészhelyettestől.
A Dunántúlról induló, több milliárdos csalássorozat négy évvel ezelőtt kelet-magyarországi állomására érkezett, ahol több kisebbségi önkormányzati vezető és képviselő lesz kénytelen megválni posztjától, ha a bíróság végső döntésében is bűnösnek találja őket. Az előzményekhez tartozik, hogy hazánk és Ausztria 2000 őszén megállapodott abban: az osztrák állam közalapítványokon keresztül egyszeri pénzjuttatásban részesíti azokat a roma származású túlélőket, akiket a második világháború idején kényszermunkára deportáltak az alpesi országba. A hetven év feletti romákat 7360, a hatvanon túliakat 2543 euró (1,8 illetve 600 ezer forint) kárpótlás illette meg személyenként.
Ekkor léptek egyes kisebbségi vezetők, akik írástudatlan embereket vettek rá pár tízezer forintért arra, írásban vállalják, hogy deportáltak voltak. Ezt követően százával érkeztek a kérelmek a Magyarországi Zsidó Közalapítványhoz, mely az osztrák közalapítvánnyal tartotta a hivatalos kapcsolatot. A nem mindennapi vállalkozáshoz főként bátorságra és jó adag szélhámosságra volt szükség, hiszen a nyomtatványt nemcsak ki kellett töltetni az álelhurcolt öregekkel – ezt a munkát többnyire a szervezők végezték helyettük –, de két tanú is kellett a kényszermunka igazolásához.  Ezek elméletileg olyan személyek lettek volna, akik igazolják: a jelentkezőt látták a táborokban, velük együtt dolgoztak a kényszermunkán.
Némi aprópénzért az ország minden pontján akadtak papíron deportáltak, valamint ezt a tényt büntetőjogi felelősségük tudatában igazoló személyek. A szervezők az így már egyértelműen csalással kicsikart meghatalmazásokkal minden hivatalos helyen eljárhattak. Hajdú-Biharban összesen húsz településen használtak fel hamisított igazolásokat, nyilatkozatokat. Nem véletlen, hogy az ügyészségi vizsgálat eredményeként a napokban 43 fő ellen született vádirat, akik között vannak cigány kisebbségi önkormányzati vezetők és képviselők is. Rajtuk kívül azokat az igénylőket vádolta bűnösséggel az ügyészség, akik tisztában voltak azzal, hogy nem jogosultak a kárpótlásra.
Az ügyészség a legtöbbször írástudatlan, rászedett idősekkel szemben megszüntette a büntetőeljárást, őket csak megrovással illette. A jogosulatlanul felvett összegeket egyébként nem fizették vissza az elkövetők az Osztrák Megbékélési Alapnak.
Hajdú-Biharban minden nyomozás befejeződött, az ügyészség vádiratot nyújtott be a megyei bíróságra, továbbá a Debreceni és a Hajdúszoboszlói Városi Bíróságra folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett jelentős, illetve különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt. A legnagyobb számban elkövetett csalások büntetési tétele 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés lehet.
Országos szinten több tucat ember ellen folyik eljárás.