Tehénfolt párducmintával

Három hónapos vita után megegyeztek a koalíciós pártok az új egészségbiztosítási rendszerről. A végeredményt talányosan így foglalták össze a kormányt adó politikusok:a tehénfoltot a párducmintával keresztezték.

Hazai életTancsa Judit2007. 10. 19. péntek2007. 10. 19.
Tehénfolt párducmintával

Kompromisszumot a kormánypártok kötöttek az egészségbiztosítási rendszert illetően. A legnagyobb vita a területi felosztás kérdésében volt. A szocialisták eredeti terveikben régiónként, a liberálisok háziorvosi körzetek alapján osztották volna fel az országot; ezt érzékeltették a tehénfoltos és párducmintás kifejezésekkel. A megállapodás e tervek keresztezéséből jött létre.
Ha minden jól megy, még októberben az Országgyűlés elé kerülhet az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról szóló törvénytervezet. Amennyiben a Parlament megszavazza, februártól áprilisig licitálhatnak a magánbiztosítók azokra a megyékre, ahol az ellátást meg akarják szervezni.
A mostani rendszerben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) kezeli az egészségbiztosítási járulékként befizetett összegeket. Az új rendszerben a járulékok egy közös alapba (Egységes Nemzeti Kockázatközösség Alap – ENKA) kerülnek, s ebből úgynevezett fejkvótát kapnának a pénztárak.
A tervezet szerint 22 ellátási egységre osztják fel az országot, mely a 18 megyéből, illetve a Budapestből és Pest megyéből felosztott 4 egységből áll majd. Egy biztosítónak legalább 500 ezer ember ellátásáról kell majd gondoskodnia, ami azt jelenti, hogy a kisebb megyék közül nem elég pusztán egyet megszerezni. A tervezet szerint azonban legfeljebb 1,5 – 2 millió tagja lehet egy-egy pénztárnak; a kormány ezzel kívánja elkerülni, hogy bármelyik is monopolhelyzetbe kerüljön. Az így létrejövő, körülbelül 8-12 egészségbiztosítási pénztárban a magánbiztosítóknak csak kisebbségi tulajdona, 49 százaléka lehet.
A pénztárak az ország egész területéről toborozhatnak majd tagokat. Aki nem választ, az a területileg illetékes pénztárhoz kerül. Nem marad hát biztosító nélkül az sem, aki nem tud majd dönteni. A toborzási időszakban a biztosítottaknak egy belépési lapot kell majd kitölteniük, amelyen nevük, lakcímük, születési helyük és idejük, taj-számuk szerepel, egészségi állapotukról azonban semmilyen adat nem kérhető. A pénztáraknak igazolást kell küldeniük a nyilvántartásba vételről, a tagság létrejöttéről. A nyilvántartást az OEP utódszervezete, az ENKA vezeti. Az új egészségbiztosítási rendszer tervezetének két kevésbé ismert szereplője a Díjtétel, illetve a Fejkvóta Bizottság. Az előbbi az ellátási csomagokat és az azokhoz rendelt költségeket határozza meg, az utóbbi pedig a fejkvótát állapítaná meg, amelyet minden évben korrigálnának. A pénztárak ezen kívül létrehozhatják a Pénztárszövetséget, amely azt a pénzalapot kezelné, amelyet a fejkvótából különítenek el. Az Egységes Nemzeti Kockázatközösség Alapból (ENKA) fogják finanszírozni többek között a mentést meg az anyatejellátást is.
Az egészségbiztosítási pénztár a megkapott megyében kötelesek lesznek valamennyi háziorvossal szerződni, viszont nem kell szerződniük minden kórházzal vagy szakrendelővel, csak a területileg illetékessel. Az tehát még mindig kérdéses, hogy egy zalai pénztárhoz jelentkező borsodi lakos hová megy majd kórházba, ha a zalai biztosító nem köt szerződést borsodi intézménnyel. Az sem világos, mitől lesz például baranyai egy biztosító, ha a toborzással összegyűjt annyi embert, amivel eléri a keretlétszámot, s köztük egyetlen baranyai sincs.

Ezek is érdekelhetnek