Értékes rokkantnyugdíjasok

Az unió többi országához képest ugyan nincs nagy különbség az arányokat tekintve, a foglalkoztatottság azonban ott sokkal nagyobb: az EU-ban a rokkantnyugdíjasok foglalkoztatottsága 40-50 százalék, nálunk tíz százalék alatti. Ráadásul közülük – állítólag – minden harmadik tudna dolgozni, ha meglennének a feltételek. A változtatás célja éppen az, hogy akik képesek munkavégzésre, esélyt kapjanak a munkaerő-piacon való elhelyezkedésre.
2008. január 1-jétől új társadalombiztosítási ellátást vezet be a kormány. Eddig a 67 százalékkal csökkent munkaképességűek már kaphattak rokkantnyugdíjat. A rehabilitációs járadékról szóló törvény értelmében azonban ez már csak a 79 százaléknál nagyobb mértékben egészségkárosodást szenvedetteknek jár automatikusan, a többieknek csak akkor, ha a végleges rokkantságukat megállapítják.
A munkaképességüket vesztettek sorsáról ezentúl az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) dönt. Ha úgy találják, hogy az ellátott visszavezethető a munka világába, akkor – legfeljebb három évig – rehabilitációs járulékra lesz jogosult. A járadék összege megegyezik a szolgálati idő és az átlagkereset alapján kiszámítható III. csoportos rokkantsági nyugdíj összegének 120 százalékával. Mivel ebből nyugdíjjárulékot is kell fizetni, a rehabilitációs járadék folyósításának időtartama szolgálati időnek minősül. Az igényt a lakóhely szerinti regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál lehet előterjeszteni.
A szociális és munkaügyi tárca arra számít, hogy a rendszer teljes kiépülését követő évben körülbelül 25 ezren veszik majd igénybe a rehabilitációs járadékot, ezzel évente öt-hatezerrel növelve a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak számát. Az új rendszer bevezetéséhez szükséges többletköltséget, csaknem 60 milliárd forintot, uniós forrásból fedezik.