Van benne valami

Van valami megnyugtató abban, hogy van játékterem-beruházás a Deák utcai ovitól kétszáz méteren belül. Mert ha nem volna, az azt jelentené, hogy Szeged városának vezetése egyszerűen balfék. A polgármester jogi végzettséggel nem tud egy sima levelet megkülönböztetni a hatósági határozattól. Az alpolgármesternek lövése sincs, melyik engedélyeket adja ki a jegyző, melyeket a műemlékvédelem. Egyikük sem tud játékteremről, amire már kiadták az építési engedélyt. Ötven óvodájuk van, aminek a harmada nem felel meg az előírásoknak. Ráadásul nem olyan előírásoknak, hogy koszos-e a padló, hanem olyanoknak, hogy hány szoba van, ugye – nem tudtak róla. Szeptembertől minden óvodának udvarral kell rendelkeznie – nem tudtak róla. Hetente mást hablatyolnak szegények, ahogy lassan lekoppannak a dolgok, jé! nem lehet a semmiből udvart csiholni, jé! nem lehet a semmiből tornaszobát építeni, erre jutottunk kéthónapos műszaki vizsgálat során, mondják. Einstein beájulna.
Szóval tiszta szerencse, hogy van játékterem, mert akkor ezeket csak úgy mondják, hátha elhisszük. Egyem meg, hogy a játékterem vezérigazgatósága tájékozottabb az óvodák működési feltételeiről, mint a szegedi városvezetés, amelynek ötven óvodát kell működtetnie? (A múlt héttől eggyel kevesebbet.) Ugyan. Inkább megnyugszom. Szívesebben lakom egy korrupt városban, mint olyanban, amelyet hülyék vezetnek.