Mit hoz az új év?

Legény vagy épp leány legyen a talpán, aki első hallásra képes megjegyezni, milyen újdonságokat hozott az új esztendő. Mert változik szinte minden: árak, adók, nyugdíjak, vagy éppen a gyermekélelmezés segélyezése.

Hazai életO. Horváth György2008. 01. 04. péntek2008. 01. 04.
Mit hoz az új év?

Az egyik legnagyobb népesség az országban a nyugdíjasok köre. Számukra ez az év felemás változást hoz: egyrészt a már nyugdíjban lévők számára több pénzt, másrészt a most nyugállományba vonulóknak kevesebb havi jövedelmet. Utóbbiak 7-8 százalékkal kapnak kevesebbet, mintha tavaly mentek volna nyugdíjba. Előbbiek viszont januártól 5, a későbbiekben ismételten 1,5 százalékos emelésre számíthatnak. Nem beszélve azokról, akiket érint a nyugdíjkorrekciós program, mert az 1991-96 között nyugdíjazottak további 4 százalékos emelést kapnak az év folyamán. Keményedik azonban a korai nyugdíjazás feltételrendszere.
Több lesz viszont a gyed, a gyes és a családi pótlék. A gyes havi 28 500 forint lesz, a gyed a 2007. évi bruttó keresetnövekedésnek megfelelően átlagosan 8 százalékkal nő. A családi pótlék emelését főként a három vagy több gyermeket nevelő családok és az egyedülálló szülők érzik meg: három gyermek esetében 17 ezer forintra nő az egy gyermek után járó összeg. Az egy gyermeket nevelő családok 12 200, a kétgyermekesek 13 300, a háromgyermekesek 16 ezer forintot igényelhetnek.
Növekszik azon gyermekek köre, akik ingyen ebédelhetnek az iskolákban, óvodákban, bölcsődékben: ebben az évben már azok az ötödikesek is térítésmentesen jutnak ebédhez, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak. A közoktatásban résztvevő többi gyermek az idén is 50 százalékos támogatást kap.
Nehezebb lesz viszont kifizetni a gázszámlát: a kormány még az ősszel döntött arról, hogy a tavalyi 112 milliárddal szemben 2008-ban csak 82 milliárd forintot fordít gáz- és távhőtámogatásra.
Januártól lejár az a türelmi idő, ami alatt az addig társadalombiztosítást nem fizetők bejelentkezhettek a rendszerbe. Az újévben azok, akik nem szerepelnek az Országos Egészségpénztár nyilvántartásában, igénybe vehetik ugyan az egészségügyi szolgáltatásokat, de azok járulékát később rendezniük kell. Az OEP átadja adataikat az adóhatóságnak, s az intézkedik: ha a gyógykezelt beteg jogosulatlanul vette igénybe a szolgáltatást, akkor azért valaki felel. Vagy a beteg, vagy a munkáltatója.
Az adózási szabályok változása főként a személyi jövedelemadót és az áfát érinti. Ebben az évben többen és nagyobb összegben élhetnek az adójóváírással. Jó hír, hogy 2008-ban emelkedik az adómentesen adható étkezési jegyek értéke: a hideg étkezésre jogosítóké havi ötezerről hatezerre, a meleg étkezési jegyeké tízről tizenkétezer forintra. Az iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 százalékát érheti el, az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárba szintén a minimálbér 30 százaléka erejéig fizethet be a munkáltató. Eddig a határ 20 százalék volt.
Rossz hír, hogy megszűnik a lakásszerzési kedvezmény, vagyis aki értékesíti ingatlanát és adóznia kell a bevétel után, nem csökkentheti adóalapját azzal, hogy öt éven belül másik lakást vesz, újít fel, bővít a korábbi lakás eladásából származó pénzből. Aki még 2007-ben eladta lakását, annak számára azonban nem vész el a szerzési kedvezmény. Tizenötről öt évre csökkent azonban az az idő, amikortól már adómentesen el lehet adni lakásunkat, ám ez a telekre nem vonatkozik.
Az új év új áfa-fizetési szabályokat is hozott. A cégeknek és az őstermelőknek kell odafigyelniük leginkább. Annak az őstermelőnek, aki alanyi adómentes akar lenni, ezt január 15-ig jelentenie kell az APEH-nél, és adószámot kell igényelnie. Az őstermelőnek ugyanis, aki rendszeresen értékesít a piacon, vagy a házánál, számlát vagy nyugtát kell adnia vevőjének.
Az új törvény szerint magánszemélyek ingatlanértékesítésekor is áfát kell felszámolni. Ez akkor érvényes szabály, ha telket vagy két évnél nem régebben használatba vett házat, lakást adunk el, és 2008 januárjától számított két éven belül négy ingatlannál többet adtunk el.
Az adóhatóság ettől az évtől keményebb bírságokat szabhat ki. Például azokra, akik feketén foglalkoztatnak, vagy éppen bizonylat nélkül, ismeretlen eredetű árucikket értékesítenek. A bírság akár az egymillió forintot is elérheti. Ráadásul a mulasztási bírság is nő: magánszemélyekre az APEH az eddigi 100 ezer helyett 200 ezer forintot róhat ki.

Ezek is érdekelhetnek