Matyóföldről indulhat a gép?

A kormány tavaly december 23-án adta áldását Miskolc ama kérésére, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól Mezőkövesd és Mezőkeresztes önkormányzati tulajdonába került 630 hektáros területből a borsodi megyeszékhely is ingyen részesedjen egyhatodnyi arányban. A miskolci közgyűlés nemrég örömmel fogadta el az állami gesztusként megítélt tulajdonrészt, s innentől már a három önkormányzat összefogásán múlik, mikor és miként szereznek „szárnyakat vágyaiknak”. A főleg teherszállításra, de turisztikai célú belföldi fapados személyforgalomra is szánt repülőtér megépítése az önkormányzatoknak állítólag egy fillérjükbe se kerül, mivel befektető építtetné s vélhetőleg üzemeltetné is. (Viszont a körülötte létrehozandó logisztikai központokról elképzelhető, hogy a beruházók önkormányzati cégek legyenek.) A nagyszabású projekt megvalósulásához tehát egy erre alkalmas befektetőt keresnek. A mezőkövesdi és miskolci önkormányzat pályázatot írt ki, s a hírek szerint már érdemi ajánlattevő is akadt.
Mindenesetre izgalmas kérdés, milyen gyorsan sikerül összehangolni elképzeléseiket az érintett önkormányzatoknak. Lapunk annak idején részletesen írt a hatvanas évek elején épült, majd az enyészetnek és a tolvajlásnak kitett volt katonai objektumról, amely – Tállai András, Mezőkövesd akkori és jelenlegi polgármestere szerint – kiváló adottságaival nemcsak a debreceni, de a kassai repülőtérnek is komoly vetélytársa lehetne. A két matyó település régtől dédelgetett tervei iránt, épp az említett városok közelségére hivatkozva, kezdetben eléggé közömbösen viseltetett a terveikbe később mégis bekapcsolódó Miskolc – ugyanis időközben bizonyossá vált, hogy a miskolci repülőtér számos okból alkalmatlan a fejlesztésre. A három település gazdasági társaságot is létrehozott annak érdekében, hogy regionális hatáskörű légibázissá alakítsák az egykori honvédségi területet, amely – Ferihegy kivételével – az ország összes regionális repülőterénél hosszabb és masszívabb. A 3450 méteres kifutópályája extra szélességű, az M3-as autópályától hatszáz, a Budapestet Miskolccal és Kassával összekötő vasútvonaltól pedig háromszáz méter választja el.
A polgármester elmondta azt is, mennyi erőfeszítést tettek az ügyben: sikerrel pályáztak a Regionális Fejlesztési Tanácsnál, elkészítették a repülőtér és a leendő logisztikai centrum tanulmánytervét, s már egyfajta finisnek vették, hogy a repülőtér megépítését az Országgyűlés az országos területfejlesztési koncepció fejlesztéseként elfogadta. Sőt „vezérprojektje” lett a második Nemzeti Fejlesztési Tervnek is mintegy hetvenszázalékos állami támogatással, a beruházásnál pedig 35 milliárdos uniós forrással is számolnak. Hiszen a régió gazdasági növekedésének érdekében (a logisztikai park több ezer embernek adna munkát) érdemes a repülőtérre áldozni.
A várt befektető mellett persze sok múlik a három M egymás iránti tárgyalókészségén is.