Reped a lösz, épül a ház

Elsőként keressük fel a mohácsi földhivatalt, s kérdezzük meg, milyen megfontolásból vezették át a tulajdoni lapra a használatba vételt. Ám hiába is érdeklődünk, a hivatal vezetője, Maul Tamás csak minisztériumi engedély birtokában nyilatkozhat az ügyről.
Amíg az engedély megérkezik, térjünk be a mohácsi jegyzőhöz, Kovács Mirellához, hogy megtudjuk, miért adták ki az engedélyt a szakhatósági – legfőképpen a bányakapitánysági – hozzájárulások nélkül. A hölgy azonnal tovább is utal bennünket Pinczei Józsefhez, a városfejlesztési osztály vezetőjéhez.
– Először is azért adtuk ki az engedélyt, mert kérték – így Pinczei úr. – Másodszor pedig azért, mert annak idején, amikor az építési engedélyt megkérték, nem volt szükség szakhatósági engedélyre. Akkor most miért kellene?
Vajon hallott-e arról, hogy a lösz évekkel ezelőtt repedezni kezdett, aminek következtében mára egymillió tonnányi indult meg belőle, nézek rá, de inkább nem kérdezem.
Inkább Pichler Józsefet, a tulajdonost keresem meg Pécsen, a Barbakán tövében, a Báthori utca 1.-ben található otthonában.
Az út Hosszúhetényen keresztül vezetett hozzá, a Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal november 13-i határozatából, amelyben a mohácsi jegyző használatba vételi engedélyét megsemmisítette, még egy ottani cím olvasható ki.
– Ki irányította ide? – hangzik Pichler József első kérdése.
Igyekszem meggyőzni, hogy ennek nincs jelentősége, sokkal inkább annak, miért csak múlt ősszel kérte a használatba vételi engedélyt. Akkor, amikor már egyértelművé vált, hogy a fal dőlni fog.
– Akár hiszi, akár nem, azért, mert akkorra készült el a házam.
Nem tűnik túl életszerűnek, hogy még a közelmúltban is költött egy halálra ítélt épületre, de szavában nincs jogom kételkedni. Legfeljebb azon csodálkozom, hogy a szomszédjai is szinte egy időben fordultak a használatba vételi engedélyért a mohácsi jegyzőhöz. Igaz, ők nem kapták meg.
– A biztosításnak sincs köze hozzá?
– Nincs. Néhány éve betörtek, s akkor fizetett a Hungária, anélkül, hogy kérte volna a használatba vételi engedélyt. Akkor most miért ne fizetne?
– Még egy kérdést. Miként lehetséges, hogy a földhivatal azonnal bejegyezte a használatba vételi engedélyt?
– Miért ne jegyezte volna? Megszületett a végleges határozat, bementem vele a mohácsi földhivatalba, s kértem a bejegyzést.
Azért kérdezem, mert a földhivatal csak jogerős határozat alapján jegyezheti be a használatba vételi engedélyt. Ilyen nem születhetett, mert a dunaszekcsői önkormányzat megfellebbezte azt a közigazgatási hivatalnál. A hivatal ennek helyt adott, mert egyetlen szakhatóság – bányakapitányság, természetvédelem – hozzájárulását sem kérték meg. Időközben megszületett a minisztériumi engedély is, Maul Tamás, a mohácsi földhivatal vezetője készségesen válaszol a kérdéseimre.
– A használatba vételi engedély bejegyzése iránti kérelem október 29­én érkezett a hivatalunkhoz. Mivel ügyfelünk, Pichler József soron kívüliséget kért, s azért a hatezer forintos illeték mellett az ilyenkor szokásos tízezer forintot is lerótta, nem volt okunk arra, hogy kérelmét visszautasítsuk.
– Mikor született a földhivatal  használatba vételi engedélye?
– Október 2-án. Ugyanezen a napon vált jogerőssé is, az irat jobb felső sarkában ott a mohácsi jegyző 59-es számú körpecsétje.
– Hogyan lehetséges ez? Hiszen tizenöt nap a fellebbezési idő.
– Valóban, de ezt az időt nem kell kivárni, ha erről a fellebbezésre jogosultak lemondanak, s azonnal aláírhatják, hogy nincs ellenükre a használatba vétel.
– Ez esetben ez bizonyosan nem így történt, hiszen maga az egyik érdekelt fél, a dunaszekcsői önkormányzat kifogásolta a használatba vételt az illetékes közigazgatási hivatalnál.
– Lehetséges, ám ezt a földhivatalnak már nincs joga vizsgálni.
A kör tehát bezárult. A kérdés most már csak az, miképpen kerülhetett az okiratra a jogerősítő záradékot igazoló pecsét még aznap, hogy kiadták a használatba vételi engedélyt. Egyszer talán ezt is megtudjuk.