Aki körbeúszta a Földet

Csendes megfontoltsággal gombolyítja a történet fonalát Fábián Béla. „Az érettségi évében véletlenül összetalálkoztam Szöszivel az Eger-patak hídján. Megbeszéltük, hogy ha bekerülünk a pesti egyetemre – amire persze semmi esély nem volt, mivel az én apám főszolgabíró volt, az övé meg gazdálkodó, így mindketten X-es származásúnak számítottunk, ám ha mégis valahogy felvennének –, akkor együtt fogunk járni. Azután, ha végzünk, összeházasodunk. Röpke három perc alatt megállapodtunk, s így is történt. Most vagyunk negyvennyolc éves házasok, született három lányunk.” A geológus szavajárása, hogy az élethez szerencse is kell – aztán persze kiderül, hogy semmi sem pottyant az ölébe…
Fábián Béla a középiskolába és az egyetemre is valósággal beúszta magát. A válogatott sportolót – aki 17 évesen hatodik lett a torinói Európa-bajnokságon – szívesen fogadták, pedig „előnytelen” származása miatt esélye sem lett volna rá, hogy diplomát szerezzen. Végül későbbi felesége is beverekedte magát az egyetemisták közé, miután levelet írt a Rákosi-irodára, s feltette a költői kérdést: hogyan lehetséges, hogy Bartók Béla leszármazottját elutasítják kitűnő bizonyítványa dacára? Erre aztán felvették.
„Fogalmam sem volt róla, hogy mi ez… Valami furcsa dolognak tűnt, amivel senki sem akar foglalkozni” – így summázza Fábián Béla, hogyan tévedt a geológia szakra. Amikor megkapta az oklevelét, kiderült, mire is való ez a tudomány. Terepre kijáró geológusnak vette fel a szolnoki kőolajkutató vállalat, hivatása gyakorlásában legfőbb segédeszköze egy pár gumicsizma volt, amivel a sarat dagaszthatta. Járta a kőolajmezőket, szemmel tartotta a fúróberendezéseket meg a föld rétegeit, s esténként a munkásszálláson már minden alkalom jó volt a koccintásra. Az uszodának tájékára sem vágyott azután, hogy kéttized másodperccel lecsúszott az olimpiai szintidőről. Ráadásul a geológust a nap huszonnégy órájában bármikor riaszthatták, rendszertelen életmódjához pedig egyetlen „sportág” dukált: a söröskorsók emelgetése.
Miután huszonnyolc évig sikerrel kerülte a medencét, szilveszter napján megcsörrent a telefonja. Régi cimborája hívta, hogy megalakult a budapesti szenior klub, és szükségük volna egy jó mellúszóra. Fábián Béla ötvenegy esztendős volt ekkor, és éppen arra készült, hogy csendes unalomban töltse az előrehozott nyugdíj éveit. Barátja unszolására mégis lemerészkedett az uszodába… „Lefogytam, abbahagytam a piálást, és májusban már egy római versenyen álltam rajtkőre” – meséli. Mindez húsz éve történt, azóta érmek és kupák sokaságát gyűjtötte össze. A szeniorok, más néven mesterek viadalain világklasszisnak számít az egri nyugdíjas. Huszonkilenc Európa-bajnoki és huszonegy világbajnoki címet szerzett, tizenhatszor állt a dobogó legfelső fokán a szenior világjátékokon. Tizenötször megnyerte a Csendes-óceáni bajnokságot, s persze az éremesőnek még nincs vége…
„Ha azt vesszük, hogy egy úszó huszonévesen már kiöregszik az élmezőnyből, viszonylag kevés ideje jut a tündöklésre. Ám a szenior versengést bárki elkezdheti huszonöt évesen, s folytathatja akár egy fél évszázadon át. Az egyik ausztrál bajnokságon például egy százegy éves asszony a többiek hangos buzdítása mellett tempózta le a távot” – lep meg Fábián Béla. Eszerint ő a 71 évével még nem számít veteránnak a szeniorok mezőnyében.
A mesterek versengése nem „vérre menő”, mint az élsport, ráadásul az „öreg rókák” már ügyelnek arra is, hogy a világ legszebb helyein tartsák a bajnokságokat. Így az egri geológusnak megadatott, hogy lenn, a Colorado-folyó völgyében lépdelve tanulmányozza a Grand Canyon másfél milliárd éves kőzeteit. Máskor meg az ausztráliai Brisbane közelében morzsolgathatta tenyerén azt a különleges, titántartalmú homokot, ami szinte vonzza a villámokat, s amit az amerikai űrsiklók alját borító hőálló kerámialapokhoz használnak. Hawaii szigetein a vulkánokat vizsgálgatta, szakértő szemmel figyelte, ahogy a láva belefolyik a tengerbe.
Igaz, ami igaz, kispénzű magyar nyugdíjassal nemigen találkozott az egzotikus tájakon. Ő is azért állhatott rajthoz a világ másik felén, mert feleségének rokona, Bartók Béla egyik fia nagyvonalúan támogatta az utazásait. Az Amerikában élő Bartók Péter azonban perbe keveredett egy hazai társulattal édesapja elmaradt szerzői jogdíjai miatt, s fölös forintjait elnyelte a jogi ügylet.
Mostanában ritkán ül repülőre Fábián Béla, ám a városában annál többet szorgoskodik. Az egri fertálymesterek úgy döntöttek a suttogón, idén ő lesz az egyik, aki magára öltheti a százráncú köpönyeget. Dobó városa minden negyedének rendjét egy-egy fertálymester vigyázza, a tisztséget egy esztendeig viselik.
A szenior bajnok a fürdőköpenyt sem tette félre: hetente hatszor lesétál az uszodába, s könnyedén, elegánsan lerója a maga ezer méterét. Néhány éve utolérte egy enyhe agyvérzés, de az sem tántorította el. Az egyik orvos azt javasolta neki, ne próbálkozzon többé a rövid távokkal, a másik meg azt, hogy a hosszabb, 200 méteres számoktól óvakodjon. Azóta felváltva úszik ilyet is, olyat is, hogy mindkét doktornak igazat adjon.