Légből kapott energia

– Mindig a szén-dioxid hasznosításának lehetőségeivel foglakozott?
– Kezdetben egy nagy amerikai vállalat kanadai részlegébe kerültem, ahonnan később áthelyeztek az Egyesült Államokba. Amikor az új üzemanyagokkal kezdtem foglalkozni, nem az olajárak érdekeltek, csupán az a kémia, ahol egy szénatom van. A legtöbb kollégám nem foglakozik olyan egyszerű dologgal, mint a szén-dioxid, és nem tud mit kezdeni vele, de nekem nagyon tetszett az a kihívás, amit ez a károsnak tartott gáz adott. Erről a gázról kiderült, hogy nagy mennyiségben hozzájárul a klímaváltozáshoz, növeli a globális felmelegedést. Nem lehet tagadni, hogy a Földön ma élő hétmilliárd ember tevékenysége hozzájárul a légkör szén-dioxid-szintjének növekedéséhez. Kőolajat vagy földgázt alig több mint száz éve használunk. Ezek a természet ajándékai, amelyek száz- és százmillió év alatt keletkeztek, de mi nagyon jó munkát végzünk gyors elfogyasztásukkal.
– Mi a megoldás a pótlásukra?
– Manapság nagyon sok mindent nem tudunk tenni azon kívül, hogy igyekszünk a fogyasztási folyamatot lelassítani. A metanolgyártás révén azonban magunk tudunk szén-dioxidot kivenni a levegőből, és üzemanyagként való felhasználással visszajuttatni. Ez az úgynevezett recirkuláltatás valójában nem az én találmányom. Minden fa, bokor, fűszál ezt csinálja. Felveszik a szén-dioxidot a levegőből, és vízzel, valamint zöld festékük, a klorofill segítségével fotoszintézis útján felhasználják. Így új növényi élet keletkezik. Ez azonban sok időbe telik, a kémiai folyamat során az átalakulás viszont azonnal lezajlik.
– Ez a nagy horderejű felfedezés még Nobel-díjas találmányának a jelentőségét is felülmúlhatja.
– Őszintén meglepett, hogy a kutatásaimnak gyakorlati haszna lett. Kínában ma száz nagy metanolüzemet építenek, néhány már kész is. Jövőre Izlandon, az EU támogatásával épül fel egy, a gejzírek energiáján alapuló üzem. Magyarországon még nincs tervben ilyen, de nálunk is sok szénsavtartalmú gyógyvizet lehet találni, és a föld mélyén feltehetőleg nagy mennyiségű geotermális energia rejtőzik. A kínai metanolgyárak kőszénalapúak, az ottani üzemanyag-szükséglet 30-40 százalékát fogják biztosítani. Egy ilyen gyár Magyarország évi szükségletének kétszeresét is tudja adni.
– Hogyan működik a szén-dioxid energiahordozóvá varázslása?
– Ha egy tüzelőanyag-cellában metanolt reagáltatunk, akkor az áramon kívül szén-dioxid és víz keletkezik, de ha a folyamatot megfordítjuk, és elektromos áramot adunk a cellába, akkor ez a szén-dioxidból és a vízből metil-alkoholt hoz létre. A direkt metanolos tüzelőanyagcella, a DMFA, amelyet mi fejlesztettünk ki, közvetlenül alakítja át a metanolt elektromos árammá egy úgynevezett polimer elektrolit membrán segítségével. A metanol egyszerű vegyület és olcsó is, a világpiacon ma egy liter mintegy negyven forint, persze az adó ezt nagyon meg fogja emelni. A bioüzemanyagokkal az a baj, hogy olyan növényekből gyártják őket, amelyeket egyébként emberi fogyasztásra vagy állattápnak használnak, és ez növeli az élelmiszerek árát. Ráadásul repcéből például nem tud annyit termelni a világ, hogy a dízelfogyasztásban jelentős tétel legyen az ebből előállított olaj.
– Megváltoztatta az életét a Nobel-díj?
– Keményen dolgoztam világéletemben, még hétvégeken is kutattam, de ezt nem is mondanám munkának, ez a szenvedélyem. Az életem nem változtott meg, ma is olyan keményen kutatok, mint azelőtt.