Raklapozók biokrumplival

Úgy kezdődött, hogy nem akart sikerülni nekik semmi. A Cigányok és Elmaradott Kistérségekben Élők Egyesülete, azaz a „Cekéke" azonban bebizonyította, szívós munkával sok nehézség leküzdhető.

Hazai életBalogh Géza2008. 07. 11. péntek2008. 07. 11.

Kép: Lovak Rácz Jenőné Hajdúszovát - fóliás krumpli-termelő 2008.06.19. fotó: Németh András Péter

Raklapozók biokrumplival
Lovak Rácz Jenőné Hajdúszovát - fóliás krumpli-termelő 2008.06.19. fotó: Németh András Péter

Ha nincs rendszerváltás, és nincs munkanélküliség, a hajdúszováti egyesület valószínűleg meg se alakul. Természetesen ezt is a kényszer szülte. Tíz éve fogalmazódott meg az egyik szováti fiatalasszony, Rácz Jenőné fejében a gondolat, hogy itt bizony saját kezébe kell vennie az embernek sorsa irányítását, ha boldogulni akar. Mert hiába Debrecen, és a másik két város, Hajdúszoboszló meg Derecske közelsége, munkát nehezen fog találni. Ő talán a talpraesettségével igen, de akinek csupán hat osztálya van vagy még annyi se, az reménytelenül leszakad.
Eldöntötte hát, hogy egyesületbe tömöríti az arra érdemesülteket, s megpróbál olyan közös tevékenységet kitalálni, amit az állam is támogat, s amit az érintettek is szívesen vesznek. Sok példa volt már erre az országban, ők is biztosak voltak benne, hogy nagy ívű elgondolásaikkal tarolni fognak. Vagy hét pályázatot is benyújtottak egyszerre, és már ott tartottak épp, hogy mihez kezdenek majd, ha nyernek mindegyikkel, mikor megjött az első válasz. Elutasítva. Aztán jött a második, a harmadik, a hatodik – elutasítva mind.
– Hát akkor majdnem feladtuk –csóválja a fejét még tíz év múltán is kishitűségük miatt Rácz Jenőné az egyesület hajdúszováti központjában. – Legjobban talán az állattartási terveink elutasítása miatt bánkódtunk, de aztán szép lassan megtanultunk pályázatokat írni. Igaz, akkor még nem volt ennyire bonyolult, mint ma. Sokkal egyszerűbb, gyorsabb, hatékonyabb volt az egész rendszer, elég volt egy jó ötlet, meg egy kockás irkalap. De egyszer csak elkezdtünk mi is nyerni.
Saját bázis és eszközök híján azonban igencsak meg kellett gondolniuk azt, hogy mihez is kérnek támogatást. Az első nagyobb sikerüket a kertek műveltetésével érték el. Huszonnyolc cigány családot sikerült rávenniük arra, hogy megműveljék a saját kertjüket, ezt az egyesület palántával, növényvédő szerrel segítette. A másik sikeres programjuk helyszíne a szováti disznóólakban volt: a vállalkozó kedvű cigányok öt malacot kaptak ingyen. Felhizlalták őket, s kettőt megtarthattak, egyet kocának, a másikat meg a konyhának.
Az igazi nagy dobásnak azonban a raklapgyártás bizonyult. Ekkor már az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány állandó partnerei voltak, s rendes, szakmát adó tanfolyamokat szerveztek a faluban. Például a fűrészgép-kezelői kurzusukat tucatnyian végeztek el, s közben raklapoztak. De olyan sikeresen, hogy az abból összegyűlt nyereségükből megvásárolhatták a falu egyik üresen álló, korábban óvodaként hasznosított épületét, ahol aztán felépítették a ma is működő bázisukat.
– Sajnos három év múlva vége lett a jó világnak – nevet kesernyésen vendéglátónk. – Az olasz cég, ahová a raklapjainkat vitték, rájött, hogy ő maga is képes azokat legyártatni otthon, Olaszországban. De azért, túl az anyagi hasznon volt egy másik, nagyon fontos hozadéka is a raklapozásnak. Tucatnyian tökéletesen megtanulták a famegmunkálást, s közülük többen ma is abból élnek.
Közéjük tartozik Rácz Ferenc is. A huszonhat éves fiatalember hét éve került kapcsolatba az egyesülettel, s azóta is kitart mellette. Most társával, Kovács Lajossal épp a székházon javítanak valamit, s mint mondja, a felesége is innen ment a két gyermekkel gyesre.
– Van itt mindig mit csinálni – hagyja abba a kopácsolást, és lemutat a kertbe. Tavaly meg tavalyelőtt fóliás paradicsomot, paprikát termesztettek, most pedig olyan gyönyörű krumplitövek sorakoznak benne, hogy kiállításra lehetne vinni őket. – Vegyszermentes, de van is rá kereslet. Háromszor annyit is el tudnánk adni, csak területünk nincs hozzá. No de majd jövőre, vagy két év múlva…! - mondja, s fordul viszsza a munkájához.
Két-három év múlva azonban aligha a krumpli játssza majd a főszerepet az egyesület portáján. Hamarosan elkezdhetik a rattan bútorok gyártását, s a falusi vendéglátás szakembereinek képzését. Már kész az új bázis tervrajza, s úgy tűnik, pénz is lesz a kivitelezésére. Egy majd hatszáz négyzetméteres, három házat magába foglaló épületegyüttes áll itt hamarosan, ahol többek között mindenféle kézművesmesterségre tanítják majd a jelentkezőket, s egy harmincfős turistaszállót is kialakítanak benne.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek