Rettenetes kerítések

Június utolsó napján Kesznyétenben három roma férfi egy kocsmai dáridó után éjjel uborkát akart lopni egy idős házaspár kertjéből. Olyan emberektől, akik zöldségek eladásából egészítették ki nyugdíjukat. A hívatlan látogatók tudták, hogy a gyakori dézsmálás miatt a gazda villamos huzallal védi ágyásait, amit reggel le-, este pedig bekapcsol, mégis átugrottak a kerítésen. A 48 éves férfit rögtön megölte a 220 volt, a 28 éves életveszélyes, a 30 éves, ötgyerekes férfi könnyebb sérülésekkel került kórházba. Aki életveszélyes sérülést szenvedett, ma már jobban van. A 68 esztendős gazdát akár húsz év börtönre is ítélhetik, a két túlélő ellen pedig lopás miatt indult eljárás. A korábbi, tragikus „gyerekcsínyekhez" képest ez az ügy most valósággal robbant! Megtehetik-e az emberek, hogy önbíráskodás árán védjék a tulajdonukat? A megyei lap internetes portálján a kérdésre 98 százalékban igennel válaszoltak. Jogi szakértők és józan laikusok szerint nagyon nagy a baj, ha az emberek úgy érzik, a törvény és a jog csak papíron szavatolja a magántulajdon szentségét, és a javaikat úgy kell óvniuk, ahogy tudják.
– Ez a borzasztó történet már nem csak rólunk szól – mondja Kesznyéten polgármestere, Kecső Imre. – Az ország keleti régiójában teret nyert önbíráskodást elfogadhatatlannak tartom, noha engem is sokszor megloptak. Mi jöhet még? Taposóaknák a kertekben? Vagy követjük az amerikai példát, ahol először lőnek, utána megkérdezik, kit tetszik keresni? Nem tudtuk, hogy az öregek így védekeztek, különben tettünk volna ellene! A bácsi előzetesben ül, felesége és lánya félelmükben már aznap elmenekültek a faluból. A temetés szerencsére szomorú fegyelmezettséggel lezajlott. Egy újságcikkből tudtam meg, hogy a Magyar Gárda ajánlkozott, biztosítanák a temetést, ha igény volna rá. Nálunk erre nincs igény, bár a lopások valóban gyakoriak. A monoki polgármester gesztusát, hogy ügyvédet fogadott a bácsi védelmére, jó szándékúnak, ám kéretlen beavatkozásnak tartom. Mi magunk próbálunk az elhunyt és a súlyos sérülést szenvedett roma férfi családján segíteni, a rendet, a békét fenntartani.
Az eset furcsasága az volt, hogy éppen segélyosztás napján történt a tragédia. Havonta csaknem 150 embernek – és nemcsak romáknak – oszt ötmillió forintnál többet a község, s a tolvajok sem az éhüket akarták elűzni az uborkával.
– Törvényi-jogszabályi módosításra lenne szükség ahhoz – véli Kesznyéten polgármestere –, hogy a lopásért járó büntetések visszatartó erejűek legyenek.  A „kis értékű", mondjuk tízezer forint nagyságrendű ügyeket gyorsan lezárja a rendőrség, pedig akik a kertjükben gürcölnek, azoknak ez nem kevés pénz. Ráadásul, a büntetést jövedelem híján letiltani nem lehet, s ha a tettes családfenntartó, szabadságvesztésre sem ítélhető.
Kesznyéten biztonságát három másik településsel együtt két rendőr látja el, de jelenleg – hangsúlyozza Kecső Imre – száz se lenne elég, amíg nem emelik radikálisan a büntetések tarifáit, és szigorítják meg a behajtást!