No bicikli!

Olimpiai lázban ég az ország, és ennek vannak külsérelmi nyomai is. Például a szomszédom tini korú punk lánya eddig egy karikát hordott piercing gyanánt a szájában, mostantól öttel riogatja a szomszédokat. Kedvenc kocsmámban, amit most természetesen pubnak becéznek, nemrég odaszólt egy pofa, akit a kutyasétáltatóról ismerek: „Szerkesztőkém! Jön az olimpia, vennék egy olcsó televíziót, nem tud egyet? De olyat ajánljon, ami áram nélkül is működik, merthogy hónapok óta nem fizetem a számlát, és nálam kikapcsolták a villanyt! És lehetőleg plazmatévé legyen, mert azt mondják, azon szebb a kép.”

Hazai életSpánn Gábor2008. 08. 08. péntek2008. 08. 08.
No bicikli!

Egy vallomással tartozom: én nem szeretem a sportot, sose sportoltam, életemben a testmozgást az a távolság jelenti, amit a kártyaasztalig kell megtennem. Történelmi személyiségekről szóló anekdotagyűjteményben olvastam, hogy Churchill 80. születésnapján a BBC riportere azt kérdezte az agg politikustól, mondaná meg, mi a hosszú élet titka. Sir Winston kivette 24 órán át szívott szivarjainak egyikét a szájából, és ennyit mondott: „No sport!” Éppen ezért nem hallgatok és nem nézek sporttudósítást, és ha világbajnokság vagy olimpia van, én vagyok a közeli videotéka egyetlen ügyfele.
Viszont minden hír érdekel, ami az én egészségtelen életszemléletemet látszik igazolni. Ezért kaptam föl a fejem, amikor a minap az egyik nagyon kereskedelmi televízió nagyon tudományos, nagyon magazinjában beszámolót közöltek arról, hogy amerikai orvosok egy csoportja megállapította: a versenyszerű és túlzott kerékpározás impotenciát okoz. Urológus barátom erre azt mondta, kapitális baromság. Ő már nem csodálkozik semmin, mert legutóbb társaságban azt hallotta, hogy az impotencia oka a gravitáció. Ennyi tudományos alapja ennek a biciklis rémhírnek is van.
Én elgondolkodtam, hogyan is történhetett ez. Elképzeltem, hogy valahol a kies USA-ban egy ipsének a kedvese dombtetőn lakott. Ő felkarikázott hozzá, és amikor hullafáradtan belépett a házba, így szólt: anyukám, ez a rusnya bicikliülés teljesen kikészített, ma ne számíts semmire! Erre az asszonyka, ahelyett, hogy ügyvédet fogadott volna, orvoshoz fordult. Az pedig homlokára csapott: itt a nagy lehetőség! Most lehet hatalmasat kaszálni. Összefogunk a kerékpárgyártókkal, kitalálunk egy nagy latin halandzsát, ti pedig kitaláltok új bicikliüléseket. És már ki is mondták a diagnózist: a kerékpárok ülése túl kemény, impotenciát okoz.
Tudjuk, sok-sok éve honos az utakon mint közlekedési eszköz a bicikli, még ha régebben másként is nevezték. Több mint száz esztendő kellett ahhoz, hogy felvetődjön az impotencia vádja. Elnézem ezeket a nagy kerékpárversenyeket, például a Tour de France-t. Gigászi erőfeszítés, hegynek fel, hegynek le tekerés után érkeznek célba a fiúk, ahol egy ország várja őket remegő örömmel, és mosolygó feleségek tartják magasba a nyertesek babáit. Kérdem én: azokat a gyerekeket ki csinálta? Az időmérő? Az impotenciaelmélet kitalálója bizonyosan nem járt Kínában, ott tudniillik több százmillió ember kerékpározik egy életen át, és mégis, mint tudjuk, többen vannak, mint az oroszok.
Nem vagyok egy Lux Elvira, ezért a kérdéshez csak empirikusan tudok közelíteni. Fiatalabb koromban sokat bicikliztem, randevúra is jártam vele, mégse érte szó a ház elejét…
Mindenesetre akár igaza van az amerikai doktoroknak, akár nem, elhatároztam: hazamegyek, leakasztom az ötvenkilós Csepel kempingbiciklit, és a nejem szeme előtt, látványosan leírok a ház előtt legalább három kört. Ezzel úgy gondolom, meg is vettem jogosítványomat a külön alvásra…

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek