Csak azért is külön?

Illetve, dehogy a régiben! Tapolcán sokak szerint minden csak rosszabb lett, mert a városvezetés akkori fejlesztési ígéreteiből (a közterületek, az utak, az áramszolgáltatás, a csatornahálózat rendbetétele, a strandfürdő újjáélesztése stb.) semmi nem valósult meg. Csak a Barlangfürdő felújítása pályázati pénzből. Viszont a sétányon egy hét éve betemetetlen gödör szimbóluma annak, hogy az egykori turisztikai gyöngyszemből mára elhanyagolt szemétdomb lett.
Hát ezért állnak most, december 7-én ismét az urnák elé a 2400 szavazásra jogosultból vélhetőleg nagyon sokan. Nekik már nemcsak a fogyatkozó turizmus fáj, hanem lakhelyük a tét, amiért Miskolc az elmúlt három évben se nyúlt a zsebébe. Tapolca újabb válási szándéka már a totális bizalmi válság jele a város iránt. Nem véletlen, hogy a korábbiakhoz képest ezúttal gyorsan öszszegyűlt a népszavazásra jogosító aláírások száma. Sokan azt is gúnyos gyanakvással fogadták, hogy ennek hallatán a város polgármestere megbízottat nevezett ki Miskolctapolca fejlesztésére. Netán azért, hogy újabb ígéretekkel lebeszélje  szándékukról az itt lakókat?
Az önállóságra vágyók állítják: a háromezer lelkes Tapolca módos településrész, saját gazdájaként többre vinné pusztán a helyi adóbevételekből is. Az ellenzők szerint ez csupán önkormányzati „székfoglaló”, ráadásul Miskolc nélkül uniós forrásokhoz se juthatnának. Ha a decemberi voksoláson többen szavaznak a  válásra, a végső szót az Országgyűlés mondja ki. A döntéshozók mérlegelik: képes lesz-e eltartani magát az önállósult település?