Világtalálkozóra készülnek a kunok

A jászokon és a kunokon kívül kevés olyan népcsoport van Magyarországon, amelyik hozzájuk hasonlóan őrzi hagyományait. A két nép nem honfoglaló őseinkkel érkezett a Kárpát-medencébe, hanem a tatárjárást követően IV. Béla király hívására települtek le.

Hazai életT. Dögei Imre2008. 11. 13. csütörtök2008. 11. 13.
Világtalálkozóra készülnek a kunok

Innen gyökerezik a jászkunok autonómiája, kötelezettségeiket és kiváltságaikat pedig 1279-ben, az úgynevezett kun törvényben rögzítették. Felhagytak a sátorozó, nomád élettel, és fokozatosan áttértek a vallásra. Cserébe kijelölték szállásterületeiket, és belső ügyeikben önkormányzati jogot kaptak.
A jászkun autonómiára a legerősebb hatást az 1745. évi redemptio, vagyis a földmegváltás jelentette – mondta a Jászok Egyesületének közelmúltban tartott fórumán Bánkiné Molnár Erzsébet történész, az MTA doktora. Rendkívüli anyagi erőfeszítések árán ekkor váltották vissza a kincstár által a német lovagrend javára elzálogosított területeiket. A jobbágyság tengerében a szabadság vonzó szigete lett a hármaskerület, vagyis a Jászság, valamint a Nagykunság és a Kiskunság. Mindig is rátarti emberek voltak a jászok és a kunok, akik napjainkban is őrzik a jászkun öntudatot.
Az egységesebb jászok évente más-más településen rendezik világtalálkozóikat. Nemcsak a Jászság jelenlegi lakóit, hanem az országba és a világba kirajzott társaikat is várják az eseményre. Utóbbiakat például rendszeresen képviseli Tálas Ernő, akit jászladányi szülőhelyéről röpített a sors a Svéd Királyi Opera tagjává. Az egykori közigazgatási önállóságra a ma már jelképes kapitányválasztásokkal emlékeznek (lásd keretes írásunkat). A hagyományos viselet, a beiktatási ceremónia és az eskü szövege mind-mind a régmúltat idézik. A jászoknál olyannyira, hogy a beiktatott kapitány lóra is ül, majd huszárjai élén tér vissza népéhez.
A nagy- és a kiskunok azonos tőről fakadnak. A legeltető állattartás miatt annak idején egymástól távoli területeken telepedtek meg. S mivel a kiskunok kevesebben voltak, a nagykunok meg többen, erről kapta nevét a két kunság. Nemrég nagy elhatározásra jutottak. A jászokhoz hasonlóan a kunok is világtalálkozókat rendeznek, csakhogy ők háromévente. Az elsőt 2009 őszén, az őket vezető Kötöny kán magyar földre lépésének 770. évfordulóján.
Mint arról Kovács Sándor, a Kunszövetség egyik ügyvivője tájékoztatott, tető alá hozták a nagyszabású rendezvénysorozat anyagi és szervezeti feltételeit. A Bács-Kiskun és a Szolnok megyei közgyűlés, valamint több mint negyven kunsági település néhány hete konzorciumi szerződést írt alá, amelyben rögzítették a Kunok Világtalálkozójának méltó kereteit. A nyitányt Kiskunfélegyházán, a zárást pedig a nagykunok fővárosában, Karcagon tervezik.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek