B. ú. é. k.!

Az év végéhez közeledve kellemes meglepetések sorozata ért. Rá kellett jöjjek, hogy milyen sok, eddig nem ismert barátom és jóakaróm van. Kezdődött a dolog azzal, hogy a postaládámban találtam egy díszes újévi lapot, rajta felirattal: Boldog új évet kíván Jani, Pali és Karcsi, a szemetesek! Figyelembe véve azt, hogy tíz éve nem vittem le szemetet még a kukába sem, mert ettől megkímél a családom, kifejezetten jólesett, hogy eszükbe jutottam így év végén a szemeteseknek. Feleségem felvilágosított, hogy a figyelmességet viszonoznom kell, mégpedig kápéban. Másnap addig ácsorogtam az utcán, míg a szám széle is lila lett, viszont személyesen köszönhettem meg a jókívánságokat a szemeteseknek egy borravaló kíséretében.

Hazai élet2008. 12. 19. péntek2008. 12. 19.
B. ú. é. k.!

Nyugdíjba vonulásom óta én ebéd után másfél órára lefekszem, és ebben az időben még legzordabb szerkesztőim sem mernek rám telefonálni. Valamelyik nap csöngettek, és egyedül lévén dühösen caplattam ajtót nyitni, ahol egy ismeretlen hölgy állt, és mosolyogva így szólt: Boldog új évet kívánok, én vagyok az újságkihordó, a Gizi! Lenyeltem, amit mondani akartam, és fizettem. Még aznap délután újabb levlap érkezett díszes emblémával, és rajta a váratlan szöveg: Boldog új évet kíván Marci, a postás! Neki másnap délelőtt tudtam viszonozni forintosítva a jókívánságot. Még ugyanazon a napon becsöngetett egy erősen dülöngélő úr, és bizalmatlan tekintetemet látva, mosolyogva közölte: ő a gáz- és villanydíjbeszedő, és mellékesen B. ú. é. k.! Az illetőt egy évben egyszer látjuk, ennek ellenére honoráltam kápéban az alkalmi jókívánságot. Én kaptam ki még a villanyóra-leolvasót is, aki meglepő módon boldog új évet kívánt!  Valamelyik nap a megőrülés szélén betámolyogtam kedvenc kocsmámba, ahol ott vigyorgott összesen három fogával Géza, az állástalan orosztanár és alkalmi filozófus. Már szóra nyitotta a száját, mire ráförmedtem: ha boldog új évet kíván, akár oroszul, akár magyarul, kiverem két fogát, de egyet bent hagyok, hogy legyen, ami fájjon! Ő csak annyit mondott: azért is boldog új évet, szerkesztőkém! És eddig még nem beszéltem a minket kiszolgáló technikáról sem. Mert ilyenkor az is jóságoskodik. Megszólal a mobilom, jelzi, hogy üzenetem érkezett. Felhívom a hangpostát, ahol egy negédes géphang közli, legalább 50 másodpercben, hogy a mobilszolgáltató nekem és egész családomnak boldog, sikerekben gazdag új évet kíván, természetesen az én pénzemért!
Mindezekből azt a következtetést vontam le, hogy milyen képmutató is ez a bennünket körülvevő való világ.
Na, én sem akarok udvariatlan lenni, ezért most abban a reményben, hogy Ön, Kedves Olvasó a jövő esztendőben is a Szabad Földet tekinti kedvenc lapjának, és abban is gondosan elolvassa jegyzeteimet, zárom soraimat. Ezúton közlöm, hogy számlaszámom a szerkesztőségben megtalálható, és kívánok valamennyiüknek boldog új esztendőt!

Gábor, a jegyzetíró

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek