Magyar rémálmok

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetében egészséges alanyokkal foglalkoznak.  Az alvás agyi folyamatait, egyéni mintázatait, az álmokat komplex módon kutatják, és az eredmények meglepőek.
– A világon egyedül mi tapasztaltuk – meséli dr. Bódizs Róbert –, hogy a korosodó embereknek gyakoribbak a rossz álmaik. Másutt ez éppen fordított. A gyermekkori, ifjúkori álmok sokszor rémesek, de idővel elmaradnak, s az öregek álmai szinte felszabadultak. Tipikus példa erre Kanada. Csupán feltételezés, hogy ez a sajnálatos magyar jelenség egy rossz szociális berendezkedésű társadalom „néplelkének” kifejeződése.
Érdekes felfedezés volt az is, hogy az iskolázott emberek álmai inkább pozitívak, míg az iskolázatlanoké jellemzően negatívak. Vagyis tévhit, hogy az egyszerű ember álma tiszta és boldog, ellenben a képzettebbeknek életük bonyolultsága okán verejtékesek az álmaik. Egy kiművelt fő ugyanis általában jobban kezeli a konfliktusait, így kevésbé kiszolgáltatott a rémálmoknak.
Az eredmények hitelességét az alvás élettani folyamait vizsgáló műszerek biztosítják, s a számítógépes görbék nem hazudnak. A világon elsőként publikált magyar eredmény, hogy az alvás közbeni agyi tevékenységek az alvó személyiségét tükrözik. Az álmoknál viszont csak arra hagyatkozhatunk, amit elmondanak nekünk. De egy ilyen vizsgálatban az álmaikról beszélő embereknek nincs okuk „elkendőzni” az igazságot.
Gyakran szeretnénk hinni és biztosak lenni abban, hogy megálmodjuk a jövőt, de Bódizs Róbert szerint ezen reményünket nem támasztja alá hiteles megfigyelés. Azonban a férfiak és a nők álmai kimutathatóan különböznek. A nők álmai jóval szélesebb érzelmi skálán mozognak, s az agresszió álombeli megjelenése is inkább a férfiakra jellemző.

K. G.