A kórház főigazgatója a megyei lapnak azt nyilatkozta, hogy az OEP finanszírozás nagyobb és így gazdaságosabb üzemméretet vesz alapul az egyes ellátások árainak megállapításánál, így a kisebb intézmények esetén a különbözetet pótolni kell – amire viszont az önkormányzati kasszában nemigen van forrás.
Az egészségügyért felelős alpolgármestertől, Garai Istvántól megtudtuk, hogy bár a helyzet aggasztó, és az adósságtömeg kritikus, a kórház nem fog bezárni. Az egészségügyi átalakítások során a kiskunfélegyházi kórház nem kapott súlyponti státust, és háromszáztízből csak százhárom aktív ágy maradt meg, Kecskemét és annak hatalmas kórháza huszonöt kilométerre van, elszipkázza a bonyolultabb, drágább kezelést igénylő eseteket. A négyszáz főt alkalmazó félegyházi intézményben a közelmúltban vadiúj rehabilitációs szárnyat adtak át – a koncepció lényege az volt, hogy gazdag külföldiek gyógykezelésével hozzák egyensúlyba a költségvetést, ez azonban idáig nem hozta a kívánt eredményt. Az alpolgármester a kilábalás lehetőségét az átszervezésben látja.
– Egynapos sebészet, sürgősségi betegellátás, szív- és érrendszeri, valamint mozgásszervi rehabilitáció – sorolja Garai, melyek lehetnek a megújult kiskunfélegyházi kórház kitörési pontjai. A bezáráson kívül felmerült az is, hogy az üzemeltetést a megyei önkormányzat venné át, az alpolgármester szerint viszont a város és a megye eltér abban, hogy az előbbi minél több aktív ágy fenntartásában is érdekelt, míg az utóbbinak krónikus ápolási kórházra lenne szüksége.
– Az önkormányzati bevételek a közeljövőben fel fognak pörögni, és ez, egy ésszerű struktúraváltással együtt, elég lesz ahhoz, hogy a kórházat újra lábra állítsuk – mondta el a Szabad Földnek Garai István.