Egyszer véget ér az út

A történet a részaránytulajdon kiadása idejére nyúlik vissza. Rejtélyes módon nem a tanya régi lakói jutottak birtokhoz, hanem idegen személyek. Hogy köztük sem zajlott minden békésen, azt a tíz évig tartó persorozat is jelzi. Ha a felperesek nyernek, akkor a földrendezés során eltüntetett bevezetőút is visszakerül telekkönyvileg oda, ahol valójában van. De hát nem nyertek, a tulajdonos pedig nem enged a negyvennyolcból.

– Tele van már a hócipőm ezzel az üggyel! – közli emelt hangon Mala István, amikor telefonon sikerül elérnem. – Nem nyugszik bele az asszony, hogy megnyertem a pert.
– Talán érthető is, hiszen ott van az út, ahol bejár a tanyájára!
– Uram, az az én földem! Jogszerűen használom. Nem én követek el nap mint nap birtokháborítást, hanem ő, mégsem fordultam semmilyen fórumhoz.
– Nem tudnának megegyezni?
– Én nem egyezkedek senkivel. Nem tehetek róla, hogy így lett kimérve a földterület, ami az én tulajdonomat képezi. Nehogy már én tegyek neki ajánlatot!

Mala István azt mondja, tíz éve vár arra a pillanatra, hogy hozzákezdjen a fásításhoz. Ha nem kell bíróságra járnia, már régen túl van rajta. Engedélyekkel a birtokában ezen az őszön vagy jövő tavasszal végre megvalósítja elképzeléseit. Felszántja az utat is.

►

– Tavaly novemberben hagytuk jóvá a tulajdonos erdőtelepítési tervdokumentációját – ezt már Klemencsics András, a Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságának vezetőjétől hallom. – A kérdéses terület szántóföld, nincs rajta nyilvántartott út. A tanya lakója nem fellebbezett, így jogerőre emelkedett a határozatunk. Egyébként létezik egy helyrajzi számmal rendelkező, önkormányzati tulajdonban lévő út is, azon lehetne közlekedni.
– Az a bökkenő, hogy az kilométerekkel arrébb van…
– Jogilag tiszta a helyzet, nincs mit tennünk az ügyben. Nem akadályozhatjuk meg az erdőtelepítést, amikor van hivatalos út is. A területen áthalad egy magasfeszültségű villanyvezeték – ennek szolgalmi joga be van jegyezve –, itt az előírtak szerinti védőtávolságban nem lehet fát ültetni. Ezen a sávon az erdőtelepítés után is bejárhatna a néni a tanyájára, amennyiben megállapodna erről a tulajdonossal. Hogy miként egyeznek meg, egyáltalán megegyeznek-e, abba mi nem szólhatunk bele.

Némi remény: lehetséges megoldásnak tűnik a védőtávolság útként való hasznosítása, már csak azért is, mert mindössze másfél méteres sáv kellene ahhoz, hogy a jelenlegi út megmaradjon. A pecsét azonban nem erre szól.