Jönnek a németek

Fontos leszögezni – amikor a Magyarországra költözött németekről beszélünk –, hogy csakis a német állampolgárságú emberekről van szó, azaz nem kettős magyar-német állampolgárok, mert azokat Magyarországon magyarként tartják számon – hangsúlyozza Bauer Bence, és hozzáteszi: „A magyar felmenőkkel rendelkező, ezért vagy más okoknál fogva magyar állampolgárságot felvevők nem számítanak bele a statisztikába, mint azon németek se, akik Magyarországon csak időnként tartózkodnak, és ­emiatt nem rendelkeznek bejelentett lakcímmel. Ugyanúgy nem tartoznak ide az őshonos német kisebbséget képező magyar állampolgárok se. Ők, bár német felmenőkkel rendelkeznek és német nemzetiséginek vallják magukat, ugyanakkor ­ma­­gyarok is. Számuk 2011-ben 185 696 fő volt.”

Az elemzés leírja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint „évek óta folyamatosan növekvő tendenciát mutat a Magyarországon tartósan letelepedő németek száma”. Míg a rendszerváltás utáni években pár ezer főt számolhattunk, 2019-re a számuk elérte a 16 537-et. „Ezzel szemben 2023-ban már 22 310 német állampolgár él hazánkban, s az évnek még nincsen vége! Azaz 34,9 százalékos emelkedés következett be négy év alatt. Az utolsó évben pedig egy esztendő alatt 12,9 százalékos volt a változás, így egyértelműen dinamikus növekedésről beszélhetünk” – hívja föl a figyelmünket a változásokra Bauer Bence.

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a hazánkban letelepedő németeknek a csekély számú munkavállalón és egyetemistákon felüli része javarészt gazdaságilag inaktív, beleértve a családtagokat és a nyugdíjasokat. Így az elemzés szerint vélelmezhető, hogy a túlnyomó részük nyugdíjas. „Sok magyarországi lakcímmel rendelkező német nyugdíjas bár hazánkban hivatalosan is letelepedettnek számít, a nyugdíjuk folyósítását még a német bankszámlájukra kérik, hisz egy utolsó németországi »bástyát« sokan fenn kívánnak tartani, így papíron németországi nyugdíjasnak számítanak. Mindenesetre médiaértesülések szerint a hazánkban élő német nyugdíjasok száma öt év alatt 25 százalékkal növekedett” – írja az elemzés.

De mi lehet az oka ennek a folyamatnak? „A német médiatudósításban előtérben van az anyagi motiváció. De sokan az élhetőbb környezetet és a jobb közbiztonságot említik. Tény és való, hogy Németországban bár tavaly 11,5 százalékkal növekedett az elkövetett bűntettek száma, sokéves átlagon inkább stagnál. Viszont beszédes az összehasonlítás Magyarországgal, ahol az utolsó tíz évben ez a szám 64,5 százalékkal csökkent. Németországban 100 ezer lakosra vetítve tavaly a bűntettek száma elérte a 6762-t, míg idehaza ez 1732, azaz a németországi érték mindössze negyede” – mondja Bauer Bence.

Az anyagi érvek mellett a saját ingatlanhoz, házhoz való jutás is döntő szempont. Németországban már a felső középosztály is egyre ritkábban tudja magának megengedni egy saját tulajdonú ingatlan megvásárlását, idehaza ez még lehetséges – főleg vidéken. De emellett a Magyarországon tapasztalható kedvező éghajlat, a kulináris és gasztronómiai, turisztikai és kulturális élvezetek, de a magyarok vendégszeretete és befogadókészsége is mind-mind fontos aspektus – hangsúlyozza az elemzés.

Az ideköltözésben szerepet játszhat az is, a németeknek számos lehetőségük van arra Magyarországon, hogy az anyanyelvükön tudjanak tájékozódni, sőt bekapcsolódhassanak a hazai „német világba” is. „Németajkú mesterek, szolgáltatások, szeretetotthonok, lelkészek és baráti kezdeményezések, formalizált rendszeres kocsmázások – itt mindezt megtalálják német polgártár­saink” – írja Bauer Bence. Szekszárdon működik Német Színház, de léteznek az országban nemzetiségi óvodák, iskolák, és egy kizárólag német nyelven oktató felsőoktatási intézmény, az Andrássy Gyula Egyetem, valamint fontos kapocs a Magyar–Német Társaság.

„Az utolsó években sok német állampolgár telepedett le Magyarországon, növekvő tendenciával. Elsősorban nyugdíjasok, de már a középkorúak is megszaporodtak. Az indokok között főként anyagi motivációk szerepelnek, illetve a jobb közbiztonság. Fontos tényező még a saját tulajdonhoz történő jutása, ide beleértve a saját házi gazdaság kialakítása. A Magyarország természetes adottságaiból adódó előnyök (klíma, vegetáció, zöldövezetek, étel-ital), illetve a kulturális vonzerő is számít” – összegzi Bauer Bence, hogy miért népszerű hazánk a német bevándorlók körében, akik „befogadó, vendégszerető magyar közegre találnak, valamint egy széles német infrastruktúrára”. Ez mind-mind könnyíti a letelepedésüket és az ittlétüket. Az elemzés megállapítja: „Számos szervezet köz­vetít a már itt lévők és újonnan érkezők között. Egyre többen jönnek, és a magyarok örömmel fogadják őket.”