Emlékhelyek útján

Több száz magyarországi templom, valamint óvodák és iskolák elnevezései egyaránt naponta emlékeztetnek a Mária-tiszteletre – hívta fel a figyelmet Móczár Gábor, aki hozzátette: szintén ezt erősíti a szimbolikus keresztet formáló Mária-út, amelynek egyik ága a lengyelországi Częstochowától a bosznia-hercegovinai Medju­gor­jéig, a másik az ausztriai Maria­zell­től az erdélyi Csíksomlyóig, illetve, az ezeréves határon lévő Gyimesbükkig vezet. 

A Mária-út szimbóluma, a lila színű gót kis m betű rengeteg helyen látható. A szakaszokra osztott zarándokút tematikus részekkel is bejárható – ilyen például a Gyöngyök útja, amely Mátra­vere­bély-Szentkutat köti össze Maria­zell kegyhelyével. Móczár Gábor lapunknak elmondta, nagy turisztikai lehetőség rejlik a Mária-útban, hiszen mindenhol nagyon jól jelölt az útvonal, a rendszer honlapja az összes fontos informá­ciót elénk tárja, és bízunk benne, hogy – a Szent Jakab-úthoz hasonlóan – nemsokára már mobiltelefonos applikáció is segítheti a szállások megtalálását. 

Móczár Gábor hangsúlyozta: a magyarok különösen is tisztelik Máriát, és a Szent Szűzhöz kapcsolódó jelenések és csodák is számos helyen erősítik ezt a szoros köteléket – jól mutatja ezt a Kárpát-medence többtucatnyi Mária-kegyhelye is, amelyek a Mária-út hálózatához földrajzilag is csatlakoznak. A Mária-tisztelet mentén szoros kapcsolat és hosszú távú, történelmileg megalapozott lelki és hitéleti együttműködés alakult ki a magyarok, a szlovákok és a lengyelek között. A Mária-kultuszban megjelenő magyar–magyar kapcsolatokra jó példa lehet Móczár Gábor lakóhelye, Telki, és az erdélyi testvértelepülés, Gyimesbükk viszonya. A gyimesi csángók az ezeréves határnál található, Nagyboldogasszonynak szentelt anyatemplomát és a Pest vármegyei település Szent István király templomának oltárképét – amelyen államalapító királyunk felajánlja a Szent Szűznek a koronát – ábrázoló zászló is díszíti.

A XIX. században a budapesti Fiumei úti történelmi sírkertben is megjelentek a Mária-ábrázolások, ám a felvilágosodást követően Magyarországot is elérte a szekularizálódás, már egyre kevesebbet beszéltek a szentekről. Noha még készültek temetői Mária-ábrázolások (mint például Zala György szobrász Máriát és Magdolnát ábrázoló műve), megjelent az allegorikus Má­ria-alakot formázó Hungária nőalak (például az aradi emlékművön és a Kossuth-mau­zóleumon) – mutatta be emlékhelyeink Mária-vonatkozásait és ábrázolásait a NÖRI főigazgatója. Mó­czár Gábor arra is utalt, hogy jelenleg 83 nemzeti és történelmi emlékhely van Magyarországon, és ezek egy részénél közvetlenül is megjelenik a Mária-tisztelet: például Máriapócson, Pécsett, Mátraverebély-Szent­kúton, Pannonhalmán, Budapesten és Esztergomban. A főigazgató szerint szintén hazánk erős keresztény hagyományait mutatja, hogy a nemzeti és a történelmi emlékhe­lyeink között jelentős számú, a magyar történelemben fontos ese­mé­nyek­nek helyet adó templom található.

Móczár Gábor a konferencián beszámolt egy olyan fontos kezdeményezésről is, amely kiemelt figyelmet kaphat a következő 15 évben. Esztergomtól nyugatra az 1970-es években megtalálták a régészek annak a templomnak és kolostornak a romjait, ahová Szent István király a halála előtt visszavonult. Jelenleg sóder- és homokbánya, valamint szovjet rakétasiló maradványai találhatók az egykori szakrális épület helyén. Egy elkötelezett esztergomi csapat – Prokopp Mária professzor és Mujdricza Ferenc építész kezdeményezéséhez a Kásler Miklós professzor vezette Magyarságkutató Intézet is csatlakozott – megalapozó tanulmányt készített a 2038-ra létrehozandó, kiemelt nemzeti emlékhely elképzeléseiről. Az az év ugyanis Szent István halálának, valamint Magyarország és a Szent Korona Nagyboldogasszonynak történő felajánlásának ezredik évfordulója lesz. „A lényeg, hogy megvan az a helyszín, amely a magyarországi erős Mária-tisztelet kiindulópontja. Tizenöt évünk van arra, hogy kialakuljon ott egy méltó emlékhely” – fogalmazott lapunknak Móczár Gábor.

Az épített örökség nemzeti emlékezethez kapcsolódó helyszíneinek összegyűjtése és méltó bemutatása kapcsán elmondta: „Az ezeréves Mária-tisztelet a mai hétköznapi beszédben is nagyon erősen megjelenik, hiszen az imaéleten és liturgikus szertartásokon túl a Mária-titulusú templomok településein naponta említik a Nagyboldogasszony nevét az ott élő, nem hívő magyarok is. A mi munkánkban nagyon fontos, hogy az épített és látható helyszínek tekintetében is egyre fokozottabban nyilvánvaló legyen mindenki számára, hogy a Mária-tisztelet esetében a magyarság identitását meghatározó jelenségről, fogalomról van szó. A Mária-tisztelet nagyon erős kapcsolat a Kárpát-medencében, és ez nem csupán hitbeli kérdés, hanem történelmi tény. Minden magyar feladata, hogy a Mária-tisztelet emlékhelyeit óvja” – emlékeztetett Móczár Gábor. A NÖRI főigazgatója egy 1951-es történésre és a jövő feladatára is felhívja a figyelmünket. Mint mondja: „Nem véletlen, hogy a Rákosi-korszakban felrobbantották a Regnum Marianum-templomot, hiszen az szimbolizálta a Magyarok Nagyasszonya által nyújtott védőernyőt. Az Esztergom mellett megvalósítandó, kiemelt emlékhely új esély lehetne arra, hogy a Szent István felajánlásához kapcsolódó eseményre mutató helyszín hosszú távon is nemzeti szimbólum és felkereshető zarándokhely lehessen.”