Őrs az erdő közepén

A magyar cserkészek nem árulnak sütit. Fontos célokra, komoly dolgokra tesznek fogadalmat, és azon munkálkodnak, hogy a minket körülvevő világ egy jobb világ legyen. A cserkészet 110 éves történetéről szóló, a közelmúltban megjelent kötetről és az ifjúsági szervezetről érdeklődtünk a szerkesztőktől. Miközben a cserkészet múltjával és jelenével ismerkedtünk, azt is megtudhattuk, hogy mit csinálnak a cserkészek a csillagos ég alatt.

Hazai életT. Németh László2024. 04. 26. péntek2024. 04. 26.

Kép: A nagy sikerű gödöllői találkozón 46 nemzet képviseletében 25 792 cserkész vett részt

Őrs az erdő közepén
A nagy sikerű gödöllői találkozón 46 nemzet képviseletében 25 792 cserkész vett részt

Biztosan sokan láttunk már – ha másképpen nem is, legalább fotókon – tisztelgő cserkészeket. Jobb kezüket felemelve, három ujjukat mutatva, közben hüvelykujjukat a kisujjukra helyezve jelzik a legfontosabb céljukat: Isten, haza, embertárs szolgálata, valamint a nagyobb megvédi a kisebbet. És ehhez jön a magyar cserkészek köszönése is, a Jó munkát!, amely folyamatosan emlékeztet a cserkészfogadalom és a cserkésztörvény betartására. De erre hívja fel a figyelmet a nemzetközi, Légy résen! köszönés is, hiszen a cserkészeknek mindig készen kell állniuk arra, hogy jót tegyenek. 
Egy jobb világért – 110 éves a magyar cserkészet címmel jelent meg az MCC Press Kiadó gondozásában az a munka, amely egyedülálló célt tűzött ki. Réti Gergely, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Közjogi Műhelyének kutatója és Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet vezetője olyan könyvet szerkesztettek, amelyből bárki megismerheti és megértheti, hogy mi a cserkészet lényege. – Ha valaki nem érdeklődik kifejezetten a téma iránt, akkor úgy is tekinthet a kötetre, hogy a cserkészet szemszögén keresztül nézve megtudhatja belőle, mi történt az elmúlt száztíz évben – mondja Réti Gergely. Mások mellett Felföldi László pécsi katolikus és Steinbach József dunántúli református püspöktől is kaptak egy-egy köszöntőt az igényesen szerkesztett kiadványukba.

Székely Levente és Réti Gergely a cserkészetről szóló könyvet szerkesztettek 
Fotó: Németh András Péter

„Jubileumi kötetünk – amellett, hogy a történelmi, szociológiai és pedagógiai tanulmányokon keresztül igyekszik méltó emléket állítani a cserkészet történetének és nagyjainak – egyúttal szeretne választ adni arra a kérdésre is, hogy hol van helye és szerepe egy tágabb, ifjúságügyi és társadalmi kontextusban napjainkban, a XXI. században” – írják a szerkesztők az előszóban, és Székely Levente azt is hangsúlyozza, hogy az Ifjúságkutató Intézet mellett a Magyar Cserkészszövetség vezetősége is részt vett a munkában. 


Kinevezett főcserkész 


Székely Levente szerint különbség figyelhető meg a különböző országok cserkészetei között. Mint mondja, ami közös, az a kezdetektől – Lord Robert Baden-Powell alapító tevékenysége óta – létezik: a szabadidő eltöltése kortárs csoportban, a természethez kapcsolódás, a tanulás élményalapúsága és a generációk együttműködése. – A világszemlélettel kapcsolatos értékekben azonban különbségek, nemzeti sajátosságok figyelhetők meg. A magyarországi cserkészetben a haza és az istenhit egyaránt megrendíthetetlen alap. Ezáltal a cserkészetben nemcsak ismeretátadás, hanem nevelés is folyik a példamutatással, értékek átadásával – hangsúlyozza az intézetvezető. 

Sík Sándor piarista költő-tanár elnökletével 1912-ben jött létre a Magyar Cserkészszövetség, majd a következő években Karácsony Sándor pedagógiai író is csatlakozott hozzá, létrehozva a szövetségen belüli protestáns közösséget. Nagy hatást gyakorolt a hazai cserkészetre Teleki Pál személye. A politikust, aki a két világháború között kétszer is volt miniszterelnök, Horthy Miklós kormányzó 1922-ben főcserkésznek nevezte ki, majd 1933-ban ő szervezte meg a gödöllői világdzsemborit. – Történeti tanulságként le is írtuk a kötetben, hogy az 1990-es rendszerváltás után új szerepben találta magát a cserkészet. A két világháború között, amikor 50-60 ezer tagja volt, nem tudott önálló lenni, mert a kormányok határozottan támogatták. Később, a szocializmus alatt pedig nem működhetett legálisan, majd a rendszerváltás idején megjelent szabadsággal kellett megbirkóznia a szervezetnek – fogalmaz Réti Gergely. 

A cserkészek üzenete világos


Megmarad a közösség 

 

A második világháborút követő betiltás után az emigrációban tudott megmaradni a cserkészet – emlékeztet Székely ­Levente. Habár Magyarországon is működhetett valamelyest, ám nem hívhatták cserkészetnek, így tagjai titkosan, kevéssé szervezetten őrizték a lángot. A kommunizmus bukása után viszont, amint jött a lehetőség, azonnal megalakult a cserkészszövetség. – A cserkészet ma is ragaszkodik a 110 éve kijelölt értékekhez, ezek kereteket, közösséget adnak a fiataloknak – hangsúlyozza Réti Gergely, aki – bár ma már nem aktívan, de – maga is cserkész. Mint mondja, mai életére is nagy hatással vannak az aktív cserkészévei. 

A cserkészet ugyanis életforma. Olyan elköteleződést vált ki a fiatalokból a személyes példákkal, barátságokkal, kapcsolatokkal, értékekkel, amely egész életükben elkíséri őket. – A cserkészet szabályrendszerei, az Isten, haza, embertárs szolgálatára tett cserkészfogadalom és a tíz cserkésztörvény fontos állító mondatok arról, hogy milyen a cserkész, és mihez kell igazodnia. Ha ezeket a normákat jól adják át, akkor ezek mentén tudnak tovább tevékenykedni majd a cserkészek a későbbi életükben, a munkában és a családban is – hangsúlyozza a fiatal kutató. 

Székely Levente hozzáteszi, hogy a családból, az iskolából és a kortárs csoportból hozott tapasztalatok meghatározzák a későbbi életünket. – Minél következetesebb ez az elsajátított érték- és normarendszer, annál inkább lehetünk majd következetesek ezekben. Kisgyermekkorban még elfogadjuk azokat az értékeket, amelyeket kapunk, majd a kamaszkorban lázadunk ellenük. Később azonban visszafordulunk a gyermekkorban megkapott értékekhez, és ezek alapján éljük az életünket, majd ezeket akarjuk továbbörökíteni a következő generáció számára. A cserkészetben nagyon fontos érték, hogy mindig megmarad a közösség és az identitás. A cserkészeknek akkor is van közös történetük egy-egy találkozásnál, ha korábban nem is ismerték egymást, és rögtön együtt tudnak majd működni. 

A mai 15 ezer fős hazai cserkészet nemcsak egy önmagáért működő szervezet. Réti Gergely felhívja rá a figyelmet: a cserkészet céljai között az is szerepel, hogy az értékeiket megismertessék az egész társadalommal, és bárki csatlakozhasson hozzájuk. – Bár a cserkészet önkéntes szervezetként kevéssé nyilvánul meg társadalmi ügyekben, és nem törekszik arra, hogy folyamatosan kommunikálja a jelenlétét, nevelési kérdésekben elérhet olyan szintre, hogy fontos lesz a hangja. A cserkészet gyakorlati síkon működik, és leginkább kis helyi – sok esetben egyházi – közösségekhez kapcsolódik – mutat rá. 

– Minden társadalmi szerveződésnek megvan a maga útja. Fölmerülhet a kérdés, szükséges-e, hogy a cserkészet tartsa a magas létszámát és a növekedési pályáját. A taglétszám növekedése az elmúlt években ugyanis folyamatos volt, a csapatok száma viszont nem növekedett. Tehát azok a csapatok maradtak fenn, amelyek életképesek, és ma is ezek tudják növelni a létszámukat – fogalmaz Székely Levente. Réti Gergely azt is hozzáteszi, hogy a taglétszám növekedésével a vezetőképzésnek is lépést kell tartania, hiszen a cserkészetben alapvető, hogy jó vezetők legyenek. Ezért komoly módszertannal zajlanak a vezetőképzések, és ez elengedhetetlen ahhoz, hogy jól működjön a szervezet. 


Tűz és csomó 


Habár ez nem előírás, Réti Gergely szerint az az ideális, ha a gyermekek már az általános iskola elején kapcsolódnak a csapatokból, rajokból és őrsökből álló cserkészethez. – Az őrsök tagjai – viselkedési mintákat eltanulva – nagyon sokszor olyanok akarnak lenni, mint az őrsvezetőjük. Olyan praktikus, kézzelfogható tudást ad a cserkészet, amely máshol kimarad a gyermekek életéből. Pél­dául megtanítja őket, hogyan kell tájékozódni, tüzet gyújtani, csomót kötni. Ezek apróságoknak tűnhetnek, de mégis alapvető tudást jelentenek – mondja Réti Gergely, akiben még ma is élnek azok az alkalmak, amikor őrsvezetőként a nála kisebbekkel együtt ültek az erdő közepén, közben csöndben nézték a csillagokat vagy jókat beszélgettek, miután a tűzön megsütötték a rablóhúst. Mint mondja, a cserkészet óriási kaland, amely élethosszig megmaradó élményeket tud nyújtani a fiataloknak.

 

Ezek is érdekelhetnek