Otthon a kereszteknek

„Néhány évvel ezelőtt egy német johannita társunk mutatott nekem egy fényképet, amelyen egy három-négyszáz éves, barokk pietà szobor volt látható. Az alkotás korábban egy olyan németországi templomban állt, amelyet már nem használt gyülekezet, ezért a szobor sorsa bizonytalanná vált. Azt kérdezte, lenne-e lehetőség nálunk, Magyarországon befogadni régi feszületeket, kegytárgyakat. Habozás nélkül igent mondtam” – idézi fel az első, Németországból érkező szobrok történetét Tomcsányi Csilla, a magyarországi johanniták hölgycsoportjának tagja. Pár hét múlva a német johanniták az alkotást – több feszülettel és egy Szűz Mária-szoborral együtt – eljuttatták Magyarországra. 

A Johannita Rend Magyar Tagozata a 900 éves rendi parancsnak megfelelve – a hit védelme és a rászorulók támogatása – olyan „örökbefogadókat” keresett, akik vállalták, hogy imádkozni fognak a feszület alatt – tájékoztatták lapunkat a magyarországi jo­han­ni­ták. Az első kegytárgyaknak és feszületeknek gyorsan új otthont találtak: a Szűz Mária-szobor a fó­ti plébániára került, a pietà pedig egy magánkápolnában kapott helyet. Később egyre több feszület érkezett Németországból, többek között a Boden-tó melletti nagy, évszázadokon át ferences nővérek által lakott, mára átalakított kolostorból, nemrég pedig egy németországi kórházból kaptak 30-40 keresztet. Tomcsányi Csilla becslése szerint a johanniták 150-170 feszületnek kerestek és találtak új helyet az elmúlt években.

A művészeti alkotásként is értékelhető faragványokat különböző magyarországi egyházi közösségek, oktatási intézmények és családok fogadták örökbe. Mások mellett Kárpátaljára is kerültek feszületek, ott olyan közösségek fogadhattak örökbe egy-egy keresztet, akik új imádkozóhelyet, házi kápolnát hoztak-hoznak létre, és ott havonta együtt imádkoznak. 

Bár a magyar reformátusok templomaiban, szakrális-liturgikus tereiben nem találunk feszületeket, a németországi kegytárgyaknak és kereszteknek mégis az egyetlen protestáns lovagrend magyar tagozata keresett új otthont. A johanniták 900 éves történetében az ökumené mindig fontos szerepet játszott, soha nem szakadt meg például a kapcsolat a közös gyökerekkel rendelkező protestáns rend és a katolikus máltai lovagok között – a mai napig kölcsönösen elismerik és a tá­­mogatják egymás munkáját – áll a rend közleményében. 

A magyar kormány mindig kiállt és a jövőben is kiáll Európa keresztény kulturális hagyománya mellett – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter az idén alapítása 100. évfordulóját ünneplő Jo­han­nita Rend Magyar Tagozatának konferenciáján a napokban Budapesten. Varga Mihály, aki maga is a lovagrend tagja, arról beszélt, hogy a Johannita Rend már a megalakulásától kezdve védelmezi a kereszténységet – tájékoztatott az MTI. 

A tárcavezető emlékeztetett, hogy noha a rend története során alapvetően békés eszközökkel teljesítette szolgálatát, gyámolítva a za­­rándokokat és a betegeket, szükség esetén nem riadt vissza a fegyveres harctól sem. Kiemelte, hogy olyan korban élünk, amikor az „ispotályos elem mellett” ismét szükség lehet a védekezésre, de nem fegyverekkel kell harcolni, hanem „kiállással, állásfoglalással” a keresztény alapértékek mellett. 

A miniszter szólt arról is, hogy a mai szellemi divatok az egyént állítják a középpontba, a közösségeket pedig az egyéni kibontakozás akadályainak tekintik – mondta, hozzátéve, ezzel szemben az Európa múltjából levezetett tradíció azt mondja, hogy a boldoguláshoz a közösségi szemlélet vezeti el az embert. 

A feladat tehát világos – jelentette ki, – „vissza kell találnunk az eredeti, talpára állított logikához”, és „minél többen állunk ki a normalitás mellett, az emberiség annál hamarabb visszatalálhat az eredeti, társas és együttműködő természetéhez” – fogalmazott Varga Mihály. Minél hamarabb visszatérünk a normalitás talajára, annál kisebb árat fizetünk a kitérőért, e visszataláláshoz pedig nagy szükség van az olyan közösségek szolgálatára, amilyen a Johannita Rend – tette hozzá. 

A Keresztelő Szent Jánosról elnevezett Jeruzsálemi Ispotályos Lovagrendet a II. század elején ala­pították Jeruzsálemben. A rend fontos szerepet játszott a Szentföld védelmében. Az első lovagok alig néhány évtizeddel a rendalapítás után jelentek meg Magyarországon, és évszázadokon át fontos szerepet töltöttek be az országban. A XVI. században a rend katolikus és protestáns ága kettévált, azóta a katolikusok a máltai, a protestánsok pedig a johannita lovagok. 

A Johannita Rend Magyar Tagozata 1924 tavaszán jött létre, a lovagok a hitetlenség elleni harcot, a betegápolást, kórházak és jótékonysági intézmények alapítását és fenntartását tűzték ki célul. Magyarországon 1989-ben hozták létre a Johannita Segítő Szolgálatot, amely karitatív és diakóniai munkát végez: egészségügyi és szociális intézmények, iskolák munkájához járul hozzá hiányzó eszközök beszerzésével, képzések szervezésével, és mélyszegénységben élő embereket támogat. Az elmúlt két évben elsősorban a Kárpátalján élőket segítették.