Állítsuk át óráinkat!

Mára a rendszeres átállás eredeti gazdasági céljai jórészt megkérdőjelezhetőekké váltak, mivel jelentősen megváltoztak a világ energiaszükségletei és a felhasználási lehetőségek. Ráadásul az óraátállítás rövid és hosszú távon is negatívan hathat az emberi szervezetre – írta meg a Világgazdaság a napokban. 

A szakemberek szerint három hétbe is beletelik, amíg az ember szervezete megszokja az óraátállítás miatti változást, ráadásul ilyenkor megemelkedik a közlekedési balesetek, valamint az akut szív- és érrendszeri esetek száma is – idézte az Infostart összeállítását a Világgazdaság. A lap hozzáteszi, hogy noha ma már az óraátállítás eredeti céljai nem állnak fent – hiszen az energiahasználati szokások is sokat változtak, valamint az óraátállításnak negatív hatásai is vannak –, ám mivel a tagállamok képtelenek egyezségre jutni, a jelenlegi rendszert nem lehet megszüntetni. Hiszen az könnyen csak még töredezettebbé tenné Európa-szerte az időszámítást. 

A gazdasági portál hangsúlyozza, hogy az Európai Unió már 2021-ben megszüntette volna a váltást. Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő tanács még nem tudott megállapodni a javaslatról, annak ellenére sem, hogy a tagállamok minősített többsége is elegendő az álláspont kialakításához, míg a végső szövegről a testület az Európai Parlamenttel közösen dönt. Az Euró­pai Bizottság 2018-as konzultációján a 4,6 millió válaszadó 80 százaléka azt mondta, hogy töröljék el az óraátállítást. Az Európai Parlament 2019-ben eldöntötte, hogy a nyári időszámítást választó országokban 2021 márciusában, a téli mellett voksoló tagállamokban pedig 2021 októberében lesz az utolsó óraátállítás. Az egyeztetések azonban elhúzódtak, majd 2022 feb­ruár­jában kitört az orosz–ukrán háború, ezért lekerült a téma a napirendről. 

A Világgazdaság a minap azt is megírta, hogy visszavonta az évi két óraátállítás megszüntetéséről szóló javaslatát az Európai Bizottság, miután a tagállamok éveken keresztül nem tudtak dűlőre jutni, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon érvényben. Mivel így már asztalon sincs a téma, úgy tűnik, a jövőben is velünk marad az óraátállítás intézménye – hívják föl a figyelmet. 

Az óraátállítást először az első világháború alatt vezették be, hogy energiát spóroljanak, majd az 1970-es évek energiaválsága alatt tért vissza számos országba. Elsőként a németek vezették be a nyári időszámítást, 1916-tól (április 30. és október 1. között). A britek követték őket, 1916-ban (május 21. és október 16. között) ők is bevezették a nyári időszámítást. Majd következett Belgium, Dánia, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Svédország és Törökország. 

Az unió a nyári időszámításról az 1980-as években közölt irányelvet, hogy összehangolja a tagállami gyakorlatokat a közös piac zökkenőmentes működése érdekében. A jelenlegi irányelv az óraátállításról 2001-ben született, minden országban március és október utolsó vasárnapján állítják az órákat. Jelenleg 70 országban alkalmazzák a nyári időszámítást, nem használják az Egyenlítő- és a Baktérítő-környéki országokban. Két nagy ország, Japán és Kína nem alkalmaz nyári időszámítást. 

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter néhány héttel ezelőtt a Kormányinfón azt mondta, egyelőre nem várható változás, de amennyiben egységes ­euró­pai döntés születik az óraátállítás eltörléséről, akkor Magyarország a nyári időszámítást támogatja. „Ha egységes európai döntés szü­­letik, akkor szerintem a nyári időszámítás jobb, mint a téli. Megvoltunk eddig az óraátállítással, de ha ezen változtatni akarunk, akkor a nyári időszámítást érdemes bevezetni” – mondta Gulyás Gergely a témában feltett kérdésre válaszolva. 

A Világgazdaság közlése szerint Magyarországon több alkalommal vezették be és szüntették meg az óraátállítást, 1980 óta alkalmazzuk folyamatosan. Az unióban az egységes szabályozás 1996-ban lépett életbe, amikor az összes tagállam elkezdte alkalmazni a nyári időszámítást. A nyári időszámítás elő­nyeit­ eredetileg azzal indokolták, az extra egy óra nappali világosság lehetőséget ad arra, hogy kevesebb mesterséges világítást használjunk. 

Az uniós tagállamoknak azért is meg kell egyezniük arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítás lenne a legmegfelelőbb állandó időzónaként, mert a tagállamok eltérő döntései esetén a különböző időzónák zavarokat okozhatnak az egységes piac működésében, elsősorban a közlekedés, a kereskedelem és az energiaellátás területén. Amíg tehát nincs megegyezés, addig március utolsó vasárnapján előre, október utolsó vasárnapján pedig vissza kell állítani az órákat.