Bölcsőd fája, koporsód fedele

Nem néhány évre, hanem akár 100–200 évre előre tervez az erdész. Így volt ez mindig, de vannak olyan történések, mint például bő száz éve a trianoni döntés, amikor egy ország szinte elveszti teljes erdőállományát. Ez történt Ma­­gyarországgal is annak idején, mert erdeink 84 százaléka az elcsatolt területeken helyezkedett el. Az erdővel borított terület akkor az ország csupán 11-12 százaléka volt. Fára, erdőre viszont szüksége van a társadalomnak, s történelmi tettet hajtott végre Magyarország az elmúlt száz év alatt, ugyanis megduplázta erdei területét. Az erdővel borítottság aránya még 1970-ben is csak 16 százalék volt, a rendszerváltozás idején bő 18, majd 2010-ben már 20 százalék lett. Az új erdőstratégia 27 százalékot ír elő 2030-ra. 

– Ez meg is valósítható, hiszen az erdei fafajokkal borított területek már 25 százalékot jelentenek ma is – tudtuk meg Mocz Andrástól, aki szerint a 2019-ben indított Országfásítási Programot tartva a következő években is folytatódik az erdő- vagy zöldvagyon hatékony növelése. 

Ehhez minden adott: vannak területek, itt a szakértelem, jó tervek, működő és sokrétű programok, s nem mellesleg pénz is. Ezek segítségével évről évre folynak új erdőtelepítések, a települések fásításának új tavaszi üteme éppen a múlt héten kezdődött. Ma már nem lehet úgy új utat, autópályát építeni, hogy azok mentén ne te­lepítenének facsoportokat, fasorokat, de ez vonatkozik a csatornákra is, általában az úgynevezett vo­nalas létesítményekre. Nem feledkezhetünk meg a lakossági tevékenységről sem, hiszen a kertek tulajdonosai vagy éppen a települések önkormányzatai önerőből is telepítenek fákat, hoznak létre parkokat, ligeteket. 

Fásítás és csecsemők 

Az új erdőtelepítéseket nézve az utóbbi években az erdőtulajdonosok 43,7 ezer hektárra pályáztak sikerrel, és ebből már megvalósult 32 ezer hektár. 

– Ez 2019 és 2024 között összesen 172 millió fa ültetését jelentette. Viszont további 12 millió fát is telepített az ország, például a településfásítás során öt év alatt 56 ezer sorfa – 150 centinél nagyobb, előnevelt csemetéről van szó – került a 10 ezer lélekszámnál kisebb településekre. A program éppen a múlt héten folytatódott. Nem kevesebb, mint 1700 település jelentkezett, s néhány óra alatt lekötötték a programban igényelhető famennyiséget. A következő hetekben az első 450 – legkisebb – településen ültetik el a fákat az állami erdészeti társaságok szakembereinek segítségével. Ősszel és majd 2026 tavaszán folytatjuk a kistelepülések fásítását. Az agrártárca célja, hogy jövő év végéig 100 ezer ilyen sorfa verjen gyökeret és szépítse, tegye egészségesebbé e települések köztereit – árulta el lapunknak a helyettes államtitkár. 

Arra a felvetésünkre, hogy milyen arányban maradnak meg ezek a fák, Mocz András válaszából kiderült, hogy megfelelő gondoskodás mellett alacsonyan tartható az az arány, amikor pótolni kell a fákat. Tapasztalata szerint az önkormányzatok pedig óvják, megbecsülik és gondozzák ezeket. Jellemző, hogy sok település – 1100 ilyen falu, nagyközség van – ismét és ismét pályázik. Az ültetés a legtöbb helyen egyfajta ünnep. 

Az előbbinél sokkalta több fa kerül a magyar erdőterületekre az Újszülöttek Erdeje Program során. 2030-ig évente minden világra jött gyermek után legalább 10 új facsemetét ültetnek az erdészeti társaságok. Így már 4,5 millió csemete gazdagítja az erdővagyont. Az állami cégek ezen felül további 7 millió fát ültettek az utóbbi években különböző mintafásításokban. 

Állami és magánerdők 

Magyarországon az erdei fajokkal borított terület mintegy 2,3 millió hektárt tesz ki. Az erdők 56 százalékát az állami erdőgazdaságok művelik, a fennmaradó hányad a magánerdők, amelyeknek nagyjából félmillió tulajdonosa van. Erdeinkben 405 millió köbméter élőfakészlet van, amely 13 millió köbméterrel gyarapodik évente. Ebből 6-7 millió köbmétert termelünk ki, vagyis évente 4-5 millió köbméterrel gyarapodik az ország favagyona. 

Sokan nem tudják, hogy az erdészetek, legyen az állami vagy magántulajdonban, nagyon pontosan megtervezett ütemterv szerint kezelik az erdőt. Az erdőtörvény alapja, hogy a tulajdonosnak fakitermelés után is gondoskodnia kell az új erdő neveléséről. 
De az is meg van szabva az erdőmérnökök által készített, és a hatóságok, köztük a természetvédelmi szakemberek által jóváhagyott tervekben, hogy évente milyen kötelező erdőgondozási munkálatokat kell elvégezni a magyar erdőkben. 

– A magánerdőkből arányaiban kevesebb fát vágnak ki, mint az állami erdészetekből, ezekben az éves növekmény is nagyobb. A magánerdőkkel kapcsolatban egyébként készül az új erdőbirtokossági törvény, amelynek célja, hogy az eddigi problémákat is kezeljék. A magánerdők egy részének van tulajdonosa, de nincs gazdája! – hívta fel a figyelmet Mocz András, aki szerint nagyjából 340 ezer hektár problémás erdő van az országban. Többek között ezek az úgynevezett osztatlan közös területek. Az akár állami beavatkozást is lehetővé tevő új törvény segítségével a problémás területek arányát 10 százalékra szorítanák le, ez az ­európai átlag. 

Jelen és jövő 

Fentebb már szóba került, hogy a pénz, a forrás is adott az ország erdősítéséhez. A Közös Agrárpolitika keretében 310 milliárd forintnyi összeget fordítanak az erdőkre, amelynek egy része uniós forrás, a többi hazai. Ebből 64 milliárdot szánnak az új erdők létesítésére. További 80 milliárd forintot pedig még az utóbbi években, évtizedben végrehajtott telepítések utófinanszírozása során fizetnek ki. Az új erdőt telepítő gazdák úgynevezett jövedelempótló támogatást igényelhetnek 12 évig, ugyanis az erdő nem egy-két, hanem akár­ csak 30-40 év múlva hoz hasznot, ad jövedelmet. Addig sok munkálatot is el kell látni bennük, s ezeket is támogatja a program.

 – A tavaszi erdőtelepítés támogatásáról szóló pályázat éppen március közepén jelent meg, de várható az erdőgazdálkodással kapcsolatos gépek, berendezések beszerzését segítő vagy más beruházást támogató kiírás, ahogy a meglévő erdők kezelésével kapcsolatos más forrás megnyitása is – tudatta lapunkkal Mocz András. 

S, hogy mit hoz a jövő, milyenek lesznek az erdeink 20–50 év múlva? Biztosan mások, mint manapság. A klímaváltozás átfor­málja ezt a világot. A hazai lucfenyvesekből ma már alig akad. Ez a sors várhat majd a középhegységek jellegzetes fáira, a bükkökre is. Már most megfigyelhető, hogy az egyes fafajok, társulások próbálnak egyre magasabb – így hidegebb és csapadékosabb – helyekre „átvándorolni”. De sok kárt okoznak a néhány éve betelepedett rovarok is. Például a tölgyek nagy részét károsító csipkéspoloska, amely akár a makktermést is jelentősen visszaveti. 

– Szerencsére tavaly még nagyon sok makk termett, amit az ország 500 csemetekertje és az erdészetek is kihasználtak – számolt be a jó hírről a helyettes államtitkár, aki beszélt egy érdekes kísérletről is. Ezek szerint tavaly 2 tonna makkot hoztak be Törökországból. Ez a magyar tölgy ottani változatának termése, amit az állami erdészetek területein kísérleti parcellákban vetnek el, és 15 évig figyelik a fejlődésüket. A török makk ugyanis olyan helyről származik, ami a miénknél sokkal melegebb, kevesebb csapadékot kap. Azaz hasonlít ahhoz a klímához, amely a feltételezések szerint néhány évtized múlva nálunk is lesz. – Jó lenne tudni, mi vár ránk száz év múlva, ugyanis az erdész legalább ennyi időre tervez előre. Nekünk a jövő generációiról kell gondoskodnunk, mert az ember erdő nélkül, az erdő ember nélkül nem tud létezni – zárta a beszélgetést Mocz András.