„Itt Ferenc. Tényleg a pápa vagyok”

Jorge Mario Bergoglio mélyen megosztott egyházat örökölt elődje, XVI. Benedek 2013-as lemondásakor. A konzervatív és progresszív irányzat közti szakadék egyre szélesedett azután is, hogy az argentin Ferencet a 266. pápává választották, 1300 év után az első nem európaiként. Pápai köszöntését ugyanarról az erkélyről mondta el, ahol húsvétvasárnap, egy nappal halála előtt a hívek utoljára láthatták. Pápaságát meghatározta az a közvetlenség, amellyel már első beszédében egyszerű „Jó estét!"-tel” köszöntette „fivéreit és nővéreit”. Szakértők egyetértenek, hogy friss levegőt hozott a kétezer éves intézmény életébe, és mivel a pápaválasztó konklávé tagjai nyolcvan százalékát ő nevezte ki, ezért könnyen elképzelhető, hogy örökségét utóda is tovább viszi. 

1936. december 17-én született Buenos Airesben, olasz bevándorlók öt gyermeke közül legidősebbként. Nagymamája, Rosa tanította imádkozni, de évekig nem foglalkoztatta az egyházi pálya. Sokkal inkább érdekelte a zene és a foci: a család hétvégenként rádióoperákat hallgatott, és a San Lorenzo futballklub meccseit nézte. (A futball iránti szeretete miatt a pápai látogatók rendre mezeket ajándékoztak neki, amelynek köszönhetően hatalmas gyűjteményre tett szert.) 17 évesen egy gyónás alkalmával érezte a hívást, mégis élelmiszervegyésznek tanult először. Később lett szeminarista, 1958-ban csatlakozott a jezsuitákhoz, mert közel álltak hozzá a missziós hagyományok és a rend harciassága. Ez idő tájt tüdőgyulladása miatt jobb tüdejének egy részét is el kellett távolítani, gyenge egészségi állapota miatt nem lehetett végül misszionárius. 1969. december 13-án szentelték pappá, 1973-ban, mindössze 36 évesen nevezték ki az argentin jezsuiták vezetőjévé. Rendfőnöksége egybeesett az ország diktatúrájával. Bergoglio nem szállt szembe nyilvánosan a juntával, és meg is vádolták, hogy ezzel papok elrablását és megkínzását tette lehetővé. Évtizedekig nem reagált, majd a 2010-es hivatalos életrajzában számolt be arról, hogyan mentette társait. Papok, szeminaristák és politikai disszidensek meséltek azóta Bergoglio tetteiről, hogyan bújtatta őket a szemináriumban vagy segített nekik elhagyni az országot. 

1992-ben Szent II. János Pál Bue­nos Aires segédpüspökének nevezte ki. Hat évvel később érsek lett, 2001-ben pedig bíboros. Már 2005-ben közel került a pápasághoz, Benedek mögött több fordulóban is megszerezte a második legtöbb szavazatot, de visszalépett. Vé­­gül 2013 márciusában, a konklávé második napján választották pápává, és rögtön elvarázsolta Rómát közvetlenségével. Megválasztása után úgy nyilatkozott, hogy a „szegényeknek szeretne szegény egyházat” adni. Ennek megfelelően átvilágíttatta a vatikáni pénzügyeket, megnyirbálta több bíboros járandóságát, soha nem költözött be a pápai lakosztályba, és Fiat autókkal járt a páncélozott pápai limuzin helyett. 
Legfontosabb üzenetei között a békére való felszólítás szerepelt a világ háborús területein, az elmúlt években elsősorban Ukrajnában és Gázában. Mindig kiállt a menekültek, az elesettek és a börtönökben sínylődők mellett, de a legnagyobb visszhangot az abortusszal, a sze­xuá­lis kisebbségekkel és az egyházi szexuális visszaélésekkel kapcsolatos intézkedései váltották ki. Az irgalmasság jegyében megkönnyítette a katolikus házasságok érvénytelenítését, megengedte a papoknak, hogy feloldozást adjanak az abortuszon átesett nőknek és megáldják az azonos nemű párokat. 

Összesen negyvenhétszer utazott Olaszországon kívül, közel hetven országot látogatva meg, több mint 465 ezer kilométert utazva. Magyarországon kétszer is járt, Erdő Péter bíboros szerint azért tért vissza, mert érezte, a magyarok mennyire szeretik. „Veletek és értetek mondom: Isten, áldd meg a magyart!” – mondta Ferenc pápa, mikor 2021-ben először járt Magyarországon. A szentatya két alkalommal is járt hazánkban, egyszer pedig a csíksomlyói búcsúra látogatott el. Úgy tartotta: a magyar nyelvet csak a Mennyországban beszélik, mert örökké tart megtanulni. 

„Irtsuk ki a közöny és az önzés gonoszságát! Élesszük fel a reményt egy új, igazságosabb, testvériesebb emberiségnek, amelyben mindenki otthon érezheti magát!” – mondta a budapesti Rózsák terén tartott beszédében 2023. április 29-én. 

Útjai során támogatta az ökumenikus szellemiséget, számos vallási vezetővel tárgyalt, találkozott az orosz pátriárkával, illetve első pápaként ellátogatott az Arab-félszigetre, és szorgalmazta az iszlámmal való közösséget is. 

A hívek és nem hívek rajongtak közvetlen stílusáért, felejthetetlen egysorosaiért és modern gondolkodásáért. Ferenc pápa minden szinten igyekezett kapcsolódni az emberekhez, elődeinél sokkal hatékonyabban használta a közösségi médiát, illetve „hideg hívó pápaként” híresült el, mivel rendre telefonált azoknak, akik valamilyen problémájukat vagy tragédiájukat elmesélték neki levélben. Úgy mutatkozott be, hogy: „Itt Ferenc. Tényleg én vagyok Ferenc pápa.” Szakértők szerint még ha konzervatív utódot választ is a konklávé, a „Ferenc-hatás” alól ő sem vonhatja ki magát.