Sikeres a szakképzés

Hankó Balázs elmondta, a Hung­expón megrendezett Szakma Sztár Fesztiválon nagyon sok fiatal vett részt, ami azt mutatja, hogy a szakképzés lehetősége egyre ismertebb és népszerűbb. A nyolcadik osztály után tízből hatan választják a szakképzést, cél, hogy ez az arány 2030-ra hétre növekedjen – tette hozzá. A tárcavezető szólt arról, hogy jelenleg minden második szakképzés duális, azaz gyakorlati. A szakképzésben kiváló ösztöndíjrendszer van, a gyakorlati helyen lévők pedig több mint 160 ezer forint munkabért is kaphatnak. A szakma megszerzéséhez 300 ezer forintos indulótőke lehet, munkáshitel lehetősége is adott a szakmát kezdőknek – sorolta a miniszter. 

A munkáshitel vonzó, keresik a fiatalok – jelentette ki Hankó Balázs. A több mint 21 ezer igénylésből eddig már mintegy 18 ezren kaptak nullaszázalékos munkáshitelt, amely segíti a szakmakezdést, a családalapítást. Az első gyerek megszületésekor fél év halasztás, a második gyerek után 50 százalék, a harmadik gyerek után 100 százalékos elengedés jár – hívta fel a figyelmet. 

A miniszter szólt arról is, hogy az elmúlt években úgy újult meg az 5 éves szakképzés, az úgynevezett okleveles technikus képzés, hogy az ötödik év az első év lehet az egyetemi oktatásban. Immár 159 közös képzési program van, amelyben az egyetem és a szakképző intézmény harmonizált tematikát alkalmaz. Ez fontos többek között az informatika, a műszaki, a mérnöki tudományok, a vegyipar területén, amelyekben a magyar gazdaság erős. Ezáltal a magyar gazdaság, a magyar fiatalok is sikeresek lesznek – tette hozzá Hankó Balázs. 

Saját értelmes élet 

Ha munka van, akkor lesznek dolgozni akaró fiatalok is, ha munka van, minden van – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a XVIII. Szakma Sztár Fesztivál megnyitóján a napokban a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban. Hozzátette ugyanakkor, Ukrajna európai uniós tagságának kérdése eldönti, hogy milyen lesz a mai fiatalok következő 20 éve, tudósított az MTI. 

A kormányfő a fesztiválon úgy fogalmazott: biztos abban, hogy a mai fiatalok nem akarnak kamu életet, nem akarnak alibi állást, nem akarnak felnőtt fejjel is a szüleik pénzén élni, hanem saját, értelmes életet akarnak, értékes tudással, komoly kihívásokkal és sikerekkel. „Mert képesek rá. Mert önök képesek akarnak lenni erre” – húzta alá, és megjegyezte: ezt érzi minden évben, amikor végignéz a széksorokon, és látja, „hogy az ország jó kezekben lesz”. 

Orbán Viktor azt mondta a versenyző fiataloknak, hogy „egy reményteli és jó okkal bizakodó ország diákjai”. Hozzátette: ma egymillióval több ember dolgozik Magyarországon, mint 15 éve, és a biztos megélhetéshez „nem kell állami állás után kuncsorogni”. Orbán Viktor a fiatalokhoz szólva azt is kiemelte: a szüleiknek köszönhetik, hogy a munka visszanyerte becsületét, és a fiatalok többsége ismét biztos szaktudást akar a kezébe. „Nekik köszönhetik, hogy a legkorszerűbb szakképzést építettük ki Magyarországon, 140 milliárd forint értékben fejlesztettük a szakmunkásképző helyeket, tantermeket, új épületeket, gépparkokat. Nekik köszönhetik a szakmunkásösztöndíj- rendszert, a munkáshitelt és a 25 év alattiak adómentességét. Nekik köszönhetik, hogy egy jó asztalos ma már havi 800 ezer forintot is hazavihet, egy jó villanyszerelő havi egymilliót is megkereshet, és önök ennél is többet fognak keresni, ha rendesen kitanulják a szakmájukat és elég szorgalmasak lesznek” – magyarázta a kormányfő. 

A kormányfő szerint a jövőben csak olyan ország lehet sikeres, amely megbecsüli a tehetséges, szakmájukat magas szinten művelő embereket, Magyarország pedig ilyen ország – emelte ki. Az Ukrajna európai uniós tagságáról zajló véleménynyilvánító szavazás fontosságát hangsúlyozva hallgatóságához szólva kijelentette: „ez az ügy eldönti, hogy milyen lesz az önök következő 20 éve”. Úgy vélekedett, hogy amennyiben a fiatalok „a jövőben is migránsmentes Magyarországot” szeretnének, továbbá nem akarnak a nyakukba „milliószám ukrán munkásokat”, akik elfoglalják a munkahelyeiket és leverik a fizetéseiket, akkor nem szabad hagyniuk, hogy a fejük fölött döntsenek. Arra biztatott mindenkit ezért, hogy vegyen részt a szavazáson és döntsön. 

Kihívások az agráriumban 

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) feladata az, hogy a gazdasági kihívásokból lehetőségeket teremtsen a vállalkozók számára – mondta az MKIK általános alelnöke a Szakma Sztár Fesztiválon. Pintér-Péntek Imre szerint a vállalkozások akkor lehetnek sikeresek, ha alkalmazkodnak a változásokhoz és felkészülten várják az előttük megnyíló esélyeket. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint a nehézségekre közösen kell válaszokat keresni. Papp Zsolt György hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági kihívásokra válasz lehet a gépesítés, az öntözés, a korszerű fajtaválasztás, de a magyar agrárium és élelmiszeripar nem lehet sikeres jól képzett szakemberek nélkül. A NAK elnöke elmondta, hogy belföldön 141 intézményben működik középfokú agároktatás, és az itt tanulók lesznek azok, akik a fenntarthatósághoz és hatékonysághoz nélkülözhetetlen újításokat az oktatásból kilépve alkalmazni fogják. 

A NAK elnöke úgy vélte, az aszály és más időjárási változások, a fogyasztói szokások átalakulása mellett újabb kihívást jelentene Ukrajna uniós csatlakozása, hiszen nemcsak a felvevőpiacokat venné el, hanem a Magyarország számára jogos és nélkülözhetetlen fejlesztési forrásokat is. A NAK elnöke leszögezte: ebben a helyzetben különösen fontos, hogy a kormány kiemelten támogatja a vidékfejlesztést, a mezőgazdaság pedig Magyarországon kiemelt jelentőségű ágazatnak számít. 

A legélőbb kapcsolat 

A fiatalok sikere a nemzet sikere – mondta Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a napokban, miután stratégiai együttműködési megállapodást írt alá Horváth Péterrel, a Nemzeti Pedagógus Kar (NKP) elnökével. A mostani stratégiai együttműködés három területet – a szakképzést, a tanárképzést és a tehetséggondozást – érinti. 

A miniszter elmondta, büszkék arra is, hogy olyan ösztöndíjrendszer alakítottak ki, amelyben a szakképzést kezdőknél 8 ezer forintról indulva a kiváló tanulók akár 60 ezer forintot kaphatnak, míg a duális képzésben részt vevők számára akár 160 ezer forint havi munkabér is elérhetővé válik, úgy, hogy a sikeres szakmaszerzéshez 300 ezer forintot kapnak. Szólt az oktatói bérekről is, mint mondta, a pályakezdő szakképzésben lévő oktatók bére 705 ezer forintra nőtt, „a derékhadnak” a 2020-as 320 ezer forintról 800 ezerre nőtt a bére, a tapasztaltaknak 380 ezerről 950 ezerre, vagyis 2,5-szeres emelkedés valósult meg az elmúlt években. A Köbüki tehetséggondozó tanári ösztöndíjprogramban 1836 tanár vesz részt, és kapja meg a havi nettó 75 ezer forintos támogatását, ebből 136-an külhoni magyar oktatók. 

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke közölte, a szakképzéssel kapcsolatos tapasztalatok megosztása a minisztériummal azért fontos, mert a szakképzés van „a legélőbb kapcsolatban a világgal”, és más területekhez képest gyorsabban teszi meg a hatékonyabb oktatás felé vezető lépéseket.