Balatoni veszélyjelzés

Figyelemfelkeltő tanulmány látott napvilágot a minap a Balaton jövőjével kapcsolatban. „Az utóbbi három évtizedben a Balaton vize háromszor annyit melegedett, mint az azt megelőző több mint 120 évben, a vízben fellépő hőhullámok pedig gyakoribbá és intenzívebbé váltak. A klímaváltozás nemcsak a vízmelegedést hozta el: megbillenhet az évszakos ciklusokra épülő ökoszisztéma, nő az oxigénhiányos időszakok és az algavirágzások kockázata, és megjelennek a melegkedvelő, inváziós növényfajok is – írja Tóth Viktor a masfelfok.hu internetes oldalon megjelent elemzésében. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) tudományos főmunkatársa és Li Huan tudományos munkatársa közösen azt is vizsgálták, hogy az elmúlt évtizedekben hogyan változott meg a Balaton vizének hőmérséklete. 

Mediterrán jelleg 

– Manapság olyan környezeti jelenségekkel találkozunk, amelyeket a korábbi évszázadokban nem tapasztaltunk. Az éghajlatváltozás témája még mindig új és felfedezetlen terület, ezért sok esetben nem tudjuk megmondani, hogy mivel is állunk szemben. Az éghajlat vonatkozásában néhány évtized alatt olyan dolgok történtek itt Közép-Európában, amelyek a korábbi klímaváltozási folyamatok idején több ezer év alatt zajlottak le. Azt mondhatjuk, hogy az elmúlt 200 évben megfőztük magunknak a levest, és nem enni fogunk belőle, hanem benne ülünk – fogalmaz lapunknak Tóth Viktor. 

A BLKI kutatója eredetileg a balatoni hőmérséklet nagy felbontású adatait szerette volna elérni kolléganőjével, Li Huannal. Mint mondja, nem akartak klímakutatással foglalkozni, a vízhőmérsékleti adatokra volt szükségük, hiszen ez alapján szerettek volna részletes adatsort készíteni a területi változásokról. Az adatokból azonban jól megfigyelhetők az éghajlatváltozás hatásai, a Balaton vizének folyamatos melegedése. 

– Egyfajta veszélyjelzést írtunk le, de nem tudjuk, hogy mikor és mi következik majd be. A klímakutatók azt szokták mondani, hogy van egy optimista forgatókönyv, amely szerint az emberiség arra törekszik, hogy visszafogja a légköri szén-dioxid-kibocsátást. A pesszimista szerint viszont nem lesz változás a kialakult folyamatokban – mondja Tóth Viktor, és hozzáteszi: – Az elmúlt 25 évben 1,7 Celsius-fokkal növekedett a Balaton vizének átlaghőmérséklete. A klímaegyezmények célkitűzése, hogy az emelkedés mértéke 1,5 fok alatt maradjon, tehát ez már nagy átlagban meghaladta a küszöbértéket. Ha a hőmérséklet-emelkedést lebontjuk kisebb területekre, akkor még magasabb értékeket kapunk. Az adataink szerint az elmúlt 25 évben a téli időszakban jobban emelkedett a Balaton vizének hőmérséklete, mint nyáron és ősszel. Ez azt jelenti, hogy – ha ez így folytatódik, akkor – a század végére nem lesz különbség a téli és a nyári vízhőmérséklet között. Azonban a mostani tendenciák szerint már sokkalta korábban, az évszázad közepére mediterrán jellegű tóvá alakulhat át a Balaton. 

Mindez a szakértők szerint magával hozza azt is, hogy az algás időszakok egyre gyakoribbá válhatnak. Lesznek olyan algafajok, amelyek a hőmérséklet emelkedését jobban tűrik majd, és lesznek olyanok is, amelyek eltűnhetnek. De miért gond az algásodás? A kutató szerint az algásodás azt jelenti, hogy egy-két faj dominál egy víztestet, a többiek gyakorlatilag eltűnhetnek. Hangsúlyozza, hogy az ökoszisztémák viszont akkor stabilak, amikor több fajból állnak össze. – Turisztikai szempontból is problémás az algásodás. Gondoljunk bele: ha egy étteremben rossz ételt szolgálnak fel, akkor ott nem lesznek vendégek, és ez a példa igaz a Balaton vizére is, hiszen ha nem jó a vízminőség, nem lesznek fürdőzők – szemlélteti a probléma súlyát Tóth Viktor. 

Meddig tűrik? 

Az is fontos változás, hogy a növényeknek is alkalmazkodniuk kell az új helyzethez. – Vannak olyan növényfajok, amelyek évezredek óta itt élnek, és ehhez alkalmazkodott a hőtűrésük. Az elmúlt tíz évben már némileg meg is változott ebben az irányban a Balaton növényvilága. Látható, hogy a jobb hőtűrésű növények előtérbe kerültek. Ez a folyamat – amely korábban évezredekig tartott, most – néhány év alatt – már látható. Az optimális vízhőmérséklet az őshonos fajok számára 22–26 Celsius-fok körüli, a part menti zónákban az elmúlt években már a 32 Cel­sius-­fokot is meghaladta. Ez már szinte a fürdőzőknek is magas, ezért ne lepődjünk meg rajta, hogy azok a hínárok, amelyek hőtűrése a 26 fok körüli hőmérsékletig terjed, vissza fognak szorulni. 

Amikor mediterrán jellegű lesz a Balaton klímája, a melegebb éghajlatról származó idegen honos fajok komfortosabban érzik majd magukat. A hőmérsékleti viszonyok számukra kedvezőek lesznek. – Az ilyen fajok a Hévízi-Páhoki csatornában már egyre jobban terjednek. Az idegen honos, mesterségesen betelepített fajoknak általában nincs ellenségük. Ezért az őshonos fajokkal szemben nagy előnyük az is, hogy az ellenségek elleni védekezésre szánt energiájukat a gyarapodásra tudják fordítani. Egy-egy növényhez több száz másik faj kapcsolódhat, az idegen honos egyedekkel ezek a fajok azonban nem tudnak mit kezdeni – hangsúlyozza a kutató. 

A nádasok szerepe 

Az éghajlatváltozás azt is magával hozhatja, hogy a párolgás növekedésével a vízszint csökkenni fog. Tóth Viktor rámutat, hogy amennyiben a vízszint csökken, növekszik a nádasok területe. Elvben tehát a nádasok nyertesei lehetnek a klímaváltozásnak. A nádasok azonban nem egy fajnak adnak otthont: vannak benne például gyékényesek, sások. – Az elmúlt időszak azt mutatja, hogy a víz felmelegedése önmagában nem kedvez a nádnak, hiszen ez az állapot oxigénhiá­nyos környezetet teremthet. Tehát valószínűleg faji átrendeződés figyelhető meg a jövőben. Várhatóan nem lesz kevesebb a nádas, de előretörhet benne a gyékény – fogalmaz a tudományos kutató, aki szerint jelenleg azonban még más probléma sújtja a nádast, ez pedig – amint mondja – a természetellenes vízszint-túlszabályozás. 

A 1863-ban átadott Sió-zsilip megépítése előtt még egy évtizeden belül akár több métert is változhatott a vízszint. Az 1970-es években meghatározták az alsó és a felső vízszint lehetséges határait, és ez gyakorlatilag 30 centiméteres vízszintingadozást enged meg. – Bár a Balaton rekreációs tó, a feszített víztükör miatt viszont folyamatosan csökken a nádasok területének mérete. Egy jó ökoszisztémához egyaránt kell növekvő és pusztuló nádas, mert vannak olyan élőlények, amelyek az egyikhez vagy a másikhoz kötődnek. Az öregedő nádast hagyni kell, mert olyan fajok találnak benne élőhelyet, amelyek máshol nem tudnak megmaradni. A balatoni állatok és növények 99 százaléka a part menti területeken él, amelyeket az emberek is használnak. A nádasok hossza a 240 kilométeres partvonalon – a kisebb vegetációs foltokat leszámítva – stégekkel felszabdalva mind­össze 110 kilométer – mondja Tóth Viktor. 

Az 1980-as évek végére indult el a balatoni hőmérséklet-emelkedés, de a változás már száz évvel ezelőtt elkezdődött. A Balaton vizének átlaghőmérséklete az elmúlt 150 évben 2-2,5 fokkal emelkedett. A tudományos kutató rámutat, hogy a változás nagy része a hirtelen hőmérséklet-emelkedéssel az elmúlt harminc évben zajlott. – Mi most annak a következményeit tapasztaljuk meg, amelyek a 40-50 évvel ezelőtti történések következményei. A legfontosabb az lenne, hogy a jövőben mérséklődjön az éghajlatváltozás – hangsúlyozza Tóth Viktor, és hozzáteszi: ehhez azonban új szemléletre van szükség a társadalomban.