Szerethető helyszín épül

Ami itt épül, az nem csak beruházás: felelősségvállalás a múltért, a jelenért és a jövőért és értékteremtés. Budapest elhanyagolt értékét visszaadjuk a városnak, ahogy a Várkert Bazár, a Vár, a Millenáris, a Vigadó vagy a Kossuth tér esetében. Más is megtehette volna, mi tettük meg – fogalmazott az államtitkár. 

Lánszki Regő azt írta: a Szabadság-szobor környezete nem választható el a magyar történelemtől – és nem is kell elválasztani. A szabadság nem a semmiből terem, hanem van múltja és van alapja: közös emlékezet, megvívott küzdelmek, megtartó hittel épült nemzeti közösség. Ez az alap ma is tart – és ezért szimbolikus jelentőségű, hogy a kereszt ott, a talapzatnál kapott helyet. Nem máshol, nem önkényesen, hanem szervesen illesztve abba a kompozícióba, amely történelmünket és értékrendünket is megidézi – írta meg az MTI. 

 – olvasható a bejegyzésben. Lánszki Regő hozzátette: ez a megújulás nem önkényből született. A Citadella és a szobor környezetének átalakítása kizárólag minden érintett jogszerű hozzájárulásával valósulhatott és valósulhat meg. A múltunkhoz nem nyúlhatunk úgy, hogy ne néznénk szembe vele. 

„És maga a műalkotás? A szabadság szobra nem csak önmagában áll, nem csak magában értelmezendő. A mögötte álló egykori, a város fenyegetésére épült erőd zárt falai mindent szimbolizálhattak – csak a szabadságot nem. Most ezek a falak is megnyílnak – a város, az emberek és a gondolat felé. A szobor nem kevesebb lett, hanem teljesebb. Mélyebb, összetettebb jelentéssel bír, amit újra közösen értelmezhetünk” – írta az országos főépítész. A bejegyzés szerint jövő tavasszal így, egységében nyílik meg újra a Gellért-hegy teteje. A Szabadság-szobor megújult környezete nemcsak Budapesté, hanem az egész nemzeté lesz. Még nem vagyunk készen, de már most látszik, ki épít, és ki csak beszél róla. 

 – közölte a Várkapitányság Nonprofit Zrt. az MTI-vel. Mint írták, a Gellért-hegy csúcsán, turisztikailag kiemelt helyen, az ország egyik legszebb panorámájú pontján a világörökségi helyszínhez méltatlan állapotok uralkodtak. A munkálatoknak köszönhetően a zöldfelület a másfélszeresére, 20 ezer négyzetméterre nő a megújuló Citadellán. Az erőd megújítása során arra törekedtek, hogy megőrizzék a történelmi értékeket, miközben modern, funkcionális és esztétikus megoldásokat integrálnak. Az új belső park mészkő burkolatot kapott, amely harmonikusan illeszkedik az épület karakteréhez. A stílusnak megfelelő korlátok kiépítése megtörtént, helyükre kerültek az utcabútorok is. A modern LED-fényforrásokból álló díszkivilágítás pedig lehetőséget biztosít változatos színkombinációk alkalmazására. Az északi és déli sétányokon legyezőmintás kiskockakő burkolat készült, a Szabadság-szobor előtti park esztétikailag és stílusában is illeszkedik a belső zöldterület kialakításához. 

A szakemberek elsőként felmérték a talapzat állapotát, kijavították a szerkezeti hibákat, restaurálták a kőelemeket, és pótolták a szükséges részeket. Ezt követően megerősítették a bronzszobor belső kötéseit, majd megtisztították a külső felületét. A munkálatok során korszerű és környezet­barát szódabikarbónás finom­szem­cseszórást alkalmaztak, amely kíméletes a felülethez, mégis hatékonyan távolítja el az évtizedek alatt lerakódott szennyeződéseket, ellentétben a hagyományos homokfúvással. A használt eljárás nem károsítja az anyagszerkezetet, és a természetes patinát is megőrzi – írták. 

A szobor talapzatára, amelyen korábban a szovjet katona szobra állt, egy keresztet állítottak, az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát – tartalmazza a közlemény. Azt írták, a hosszú évek óta elzárt és mára leromlott állapotú erőd felújítása 2020-ban indult. A Gellért-hegy csúcsán, turisztikai­lag kiemelt helyen, az ország egyik legszebb panorámájú pontján a világörökségi helyszínhez méltatlan állapotok uralkodtak. 

– fogalmaztak.