Emelkedett az átlagkereset

Mintegy 5 százalékkal emelkedtek júliusban a reálkeresetek éves alapon, vagyis már több mint 1,5 éve folyamatosan nő a fizetések vásárlóereje. A kormány intézkedéseinek köszönhetően 2010-hez képest 1 millióval bővült a foglalkoztatottak száma, miközben az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt – jelentette be az államtitkár. Czomba Sándor hangsúlyozta, a kor­­mány azon dolgozik, hogy a magyar munkavállalók, kiemelten a gyermekes családok egyre több pénzből tudjanak gazdálkodni – írta meg az MTI. „Ezért Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtjuk végre: 2025 júliusától adómentes lett a csed, a gyed és az örökbefogadói díj, októbertől érkezik a háromgyermekes anyák, 2026 januárjától a 30 év alatti anyák, valamint a 40 év alatti kétgyermekes anyák teljes személyi jövedelemadó-mentessége, mindezek mellett 2026-ra két lépcsőben megduplázzuk a családi adókedvezményt is" – emelte ki az államtitkár. 

Dinamikusan nőnek a bruttó bérek és a reálkeresetek is Magyarországon – mondta Czomba Sándor a TV2 Mokka című műsorában, a KSH friss kereseti adataira reagálva. Hangsúlyozta, hogy mivel az inflációt sikerül alacsony szinten tartani, ezért 5 százalék körüli a reálkereset-növekedés, ami európai és hazai szinten is nagyon komoly eredmény. „Ehhez szükség volt az árrésstop hatályba léptetésére, enélkül jóval magasabb lenne az infláció” – hívta fel a figyelmet. Czomba Sándor kiemelte, hogy Budapesten 840 ezer forint a bruttó átlagkereset, és már csak három vármegye van, ahol 550 ezer forint alatti ez az összeg. 

A hároméves bérmegállapodás kapcsán elmondta: idén 9 százalékkal emelkedett a minimálbér, amit jövőre 13, 2027-ben pedig 14 százalékkal szeretnének növelni. Ez kell ahhoz, hogy 2027. január 1-jére a minimálbér elérje az 1000 eurót, és 2028. január 1-jére a bruttó átlagkereset elérje az 1 millió forintot – fejtette ki. Ezek komoly kihívások, főleg a német ipar problémái, illetve a háború miatti jelenlegi gazdasági helyzetben – tette hozzá. Czomba Sándor az M1 aktuális csatornán hangsúlyozta, a magyar kormány erőn felül teljesít a családok támogatásában. A céljuk, hogy a demog­ráfiai helyzet javuljon, több gyermek szülessen Magyarországon. 

A közfoglalkoztatás nem csupán átmeneti lehetőség, hanem értékteremtő, fejlődést elősegítő eszköz is – mondta a közfoglalkoztatási helyettes államtitkár a VIII. Közfoglalkoztatási Kiállítás Vidéki hagyományok és ízek vásárán a napokban a Városligetben. Réthy Pál úgy fogalmazott: ez a kiállítás nem csupán egy rendezvény, hanem a közös munka, a kitartás ünnepe, hagyományosan a közfoglalkoztatás sikereinek ünnepe. Felidézte, hogy az új típusú, egységes közfoglalkoztatási rendszer 14 éves múltra tekint vissza, és folyamatosan fejlesztik annak érdekében, hogy megoldást kínáljon a társadalmi változásokra, gazdasági nehézségekre is. 

A közfoglalkoztatási rendszer sokarcú: egyszerre állami munkahelyteremtés, vidékfejlesztés, településfejlesztés, munkaerőpiaci és szociális intézkedés – hívta fel a figyelmet Réthy Pál. Hangsúlyozta: a közfoglalkoztatás sokak számára az első lépést jelentette a munka világába, lehetőséget jelentett arra, hogy az érintettek értelmes, hasznos munkát végezzenek, megtapasztalják a napi munkarend és a közösségi munka felelősségét és örömét. Lehetőséget nyújt továbbá a tanulásra, fejlődésre, és arra, hogy mindenki érezze, egyaránt értékes tagja a helyi és a szélesebb társadalomnak – tette hozzá. A helyettes államtitkár örömtelinek nevezte, hogy az elmúlt években jelentősen csökkent a közfoglalkoztatottak száma, annak köszönhetően, hogy sokan sikeresen elhelyezkedtek a nyílt munkaerőpiacon. Réthy Pál elmondta, hogy a közfoglalkoztatás a meglévő vidéki hagyományokból, kultúrából, a vidéken élő emberek szorgalmából, tenni akarásából teremt értéket.