Fejlesztések az Alföldön

Öt órával rövidül majd le a Budapesttől Brassóig tartó út az elkészülő fejlesztések révén – jelentette be Orbán Viktor, hozzátéve, hogy idén elkészül a teljes M44-es autópálya, amely összeköti Békés vármegyét a magyar autópályákkal. Tervezik az M47-es autóútat Békéscsaba és Debrecen között, az M4-es is épül Szolnok és Kisújszállás között, egészen Berettyóújfaluig,­ ahonnan már a határ ma is négy sávval érhető el – írta meg az MTI. 

A kormányfő elmondta, hogy a most elkészült 30 kilométeres vasúti pályaszakasz mellett épül a következő vasút Szeged és Kiskunfélegyháza között. Három autó­pálya és – a Budapest–Belgrád vasútvonalat is ide számítva – három vasút készül, a most átadott vonalon az eddigi 100 kilométer/óra helyett 160-nal lehet majd közlekedni. A kormányfő közölte, hogy a román oldalon is építik a Brassóig­ tartó szakaszt, és amikor mindenki elkészül azzal, amit vállalt, öt órával rövidül majd le a Budapesttől Brassóig, tehát a Kárpátok lábáig tartó út. 

Munkahelyteremtő fejezet 

Lőkösházán Orbán Viktor felidézte, hogy a gyulai származású Krasz­nahorkai László írónak van egy regénye, amely „egy igencsak Békéscsabára hajazó” településen játszódik, és soha meg nem érkező vonatokról, kapkodó állomásfőnökről, frusztrált utasokról, lepukkant állomásokról szól. A lőkösházai vasútszakasz felújításával ez megváltozott: a regény a múlt, itt meg a jövő, már nincsenek eltűnő vonatok, nincsenek lepukkant állomások és nincsenek ideges masiniszták sem – fogalmazott, úgy foly­tatva, vannak helyettük modern, gyors vonatok és szép állomások. Közölte, Lőkösházának, a Dél-Alföldnek, Békés vármegyének van egy nagy problémája a több mint száz évvel ezelőtt meghúzott országhatárok formájában, és ez a Lőkösháza vasútállomás végén jelentkezik.

A miniszterelnök az Alföld-program munkahelyteremtő fejezete kapcsán emlékeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt heti bejelentésére, amely szerint a magyar kormány 49 milliárd forintos támogatásával 280 milliárd forintos beruházással hoz létre gyárat, és teremt 2500 munkahelyet a szingapúri Vulcan Shield Global Békéscsabán. Úgy folytatta, az ellenzék gazdaságpolitikai vezetője azt mondta, a kormány túl sok pénzt ad a vállalkozásoknak. Ha nem adtuk volna ezt a 49 milliárd forintot, nem lenne Békéscsabán 2500 munkahely, egy darab se jött volna létre – mutatott rá. 

Hozzáfűzte, hogy „az Airbus itt van már Gyulán”, és Kecskeméten is hamarosan átadják a második nagy Mercedes-gyárat, míg Szegeden a BYD több ezres gyárat állít munkába, Debrecenben pedig átadják a BMW-gyárat. Közölte: a térségben létesülő új gyáraknak köszönhetően – a közvetlen és a közvetett munkahelyekkel együtt – összesen mintegy ötvenezer új álláshely jön létre a következő időszakban. Felhívta a figyelmet, arra készülnek, hogy a következő tizenöt évben létrejöjjön az úgynevezett Békéscsaba–Debrecen–Nagyszalonta gazdasági térség. 

Takács Árpád főispán szavai szerint a dualizmus kora óta nem volt olyan közlekedésfejlesztés, mint az elmúlt években, és a beruházás nemzetegyesítés is a Partiummal. A projekt 30 kilométer vonalhosszt érintett, új, külön szintű, és több fénysorompóval biztosított szintbeli keresztezésekkel növelték a közlekedésbiztonságot és csökkentették a környezetei terhelést. A teljes vágányhálózaton korszerűsítették a felsővezetéki rendszert és az energiaellátást; új jármű-diagnosztikai rendszereket és elektronikus biztosítóberendezéseket telepítettek 74 villamos váltóval. Szabadkígyóson, Kétegyházán és Lőkösházán felújították az állomásokat, 5,5 kilométeren zajvédő falat építettek. Lőkösházán a felújított régi épületek új funkciót kaptak, emellett akadálymentes, esővédett peronokat, aluljárókat és lifteket építettek, P+R és B+R parkolókat alakítottak ki. Az állomástéri felújítás részeként kiépült egy új, buszfordulásra alkalmas körforgalom. 

Jövőbe mutató sarokkő 

Hivatalosan is átadták a BMW Group­ új autógyárát múlt pénteken Debrecenben, ahol megkezdődött a cég legújabb modellje, a Neue Klasse iX3 sorozatgyártása. Hans-Peter Kemser, a BMW Manu­fac­tu­ring Hungary Kft. elnök-vezérigazgatója felidézte, hogy amikor eldöntötték, új gyárat építenek Európában, tökéletes helyszínt találtak Debrecenben: erős, elkötelezett partnereket, megbízható beszállítókat, korszerű infrastruktúrát – tudósított az MTI. Hozzátette: a BMW történetében először a virtuális térben terveztek meg mindent, majd felépítették úgy, ahogyan ma a valóságban kinéz. 
Ami innováció és high-tech, az Debrecenben készül – tette hozzá, kiemelve például, hogy a gyárnak nincs összeköttetése a közüzemi áramhálózattal, az energiaellátásra az ország legnagyobb nap­elem­parkját építették meg. „Ez nem­csak egy gyár, hanem a sarokköve a haladásnak” – hangsúlyozta Hans-Peter Kemser, kiemelve, hogy több mint kétezer embernek biztosítanak megélhetést, de további ezer is kapcsolódik hozzájuk. „Beépültünk Debrecenbe, Magyarország társadalmába” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a debreceni gyár a BMW szimbóluma, legkorszerűbb, a fenntarthatóság jegyében épült üzeme. 

Papp László, Debrecen polgármestere „a világ legmodernebb, legfenntarthatóbb, leginkább jövőbe mutató” gyárának nevezte az elkészült üzemet. Papp László azt mondta, a városban megtízszerezték az iparterületeket, felépült több mint egymillió négyzetméter ipari ingatlan, amelynek köszönhetően 21 ezer új munkahely jött létre. Ugyanakkor kiemelt figyelmet fordítottak a környezetvédelemre, az élhetőségi és fenntarthatósági szempontokra, amelynek az eredményességét jól jelzi, hogy Debrecen a három finalista között van az Európa Zöld Fővárosa 2027 versenyben – jelezte Papp László.

Oliver Zipse, a BMW Group igazgatóságának elnöke azt mondta, a debreceni gyár felépítésével új fejezetet nyitottak a BMW történetében. A vadonatúj gyárban vadonatúj modellt fognak gyártani: a Neue Klasse iX3 hatékony, fenntartható és digitális – közölte, hozzátéve, hogy az iX3 modell az első állomása egy új generációnak. Nincs jövő fenntarthatóság nélkül – emelte ki Oliver Zipse, megemlítve, hogy a gyár évente 12 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást „spórol meg”. A gyáravató végén a résztvevőknek bemutatták a Neue Klasse iX3 első, a gyártósorról frissen legördült darabjait. 

Vagány és népszerű autó 

Amikor 1998-ban Helmut Kohl kancellárral megállapodtak a magyar és a német ipar együttműködéséről, valahogy így képzelték – idézte fel Orbán Viktor a BMW Group debreceni üzemének hivatalos megnyitóján. A kormányfő a gyárat méltatva hozzátette: büszkék vagyunk, fantasztikus és lenyűgöző a méret, fantasztikus és lenyűgöző a minőség. Emlékeztetett: amikor bejelentették, hogy a BMW gyárat épít Debrecenben, azt gondolták, ez „nyerő, biztos siker”, mert a német autógyárak és Magyarország együttműködéséből már több évtizedre visszanyúlóan csak jó dolgok sültek ki. 
Orbán Viktor a magyar utat úgy írta le: bezárkózás helyett összekapcsolódás, fékezés helyett gyorsítás, túlszabályozás helyett pedig rugalmasnak kell maradni. Úgy folytatta, adót nem emelni, hanem csökkenteni kell, a cégeknek nem parancsolni, hanem összedolgozni kell velük, míg a zöld átállást nem ellenükben, hanem velük együtt kell megcsinálni. Elmondta, a magyar kormány alacsonyan tartja az adókat a családoknak és a vállalkozásoknak is, kiszámítható környezetet biztosít. Kijelentette, hogy aki Magyarországon beruház, biztos lehet benne, hogy jól jár, és nem változnak meg egyik hónapról a másikra a szabályok. 

A BMW népszerű autó Magyarországon – jegyezte meg. „Mi, magyarok szeretjük a tempót, a bátor váltásokat, szeretjük, ha lehet keresztbemenni, de közben elvárjuk a stabilitást és a biztonságot is. És a BMW éppen ilyen autó. A BMW egy vagány autó, és mi szeretünk így gondolni saját magunkra” – fogalmazott, azt kívánva: egyre több magyar család engedhesse meg magának, hogy BMW-je legyen.