Lehetőségek a kerékpározásban

Öt, döntőbe került útvonal egyikére adhatta le szavazatát a közönség, az idén immár ötödik alkalommal. A nyertes útvonal a Vértes szívében vezet végig, árnyas erdei ösvények és hosszú gurulások teszik felejthetetlenné. Útközben a Szálláskúti Vadászház melletti katonai emlékmű, régi kőfejtők sziklafalai, a Fáni-völgy vagy az Ördögszószék sziklája is megcsodálható – írták a közleményben. Szoros versenyben a má­­sodik helyen a Szántódpuszta–Jabapuszta útvonal végzett, amely a Balaton közelségével és nyugalmas hangulatával hódított, és az utolsó napig vezetett a szavazásban. A harmadik helyezett a Pilismarót–Kétbükkfa-nyereg szakasza lett, a Dunakanyar egyik legszebb erdei bringás élményével – kö­­zölték. 

Az OEE programjának célja, hogy a fenntartható erdőgazdálkodást minél szélesebb körben bemutassa, az aktív életmód népszerűsítése mellett pedig a biztonság és a természet megőrzése érdekében felhívja a figyelmet az erdőben történő kerékpáros kikapcsolódás írott és íratlan szabályaira. Tavaly a Bakonyerdő Zrt. kezelésében lévő Farkasgyepű–Bakonybél közötti szakasz, 2023-ban a szolnoki Széchenyi Ökoturisztikai Parkerdőben tekergő bicikliút nyerte el az Év Erdei Kerékpárútja címet.

Az aktív Magyarországért felelős államtitkár szerint szükség van a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére ahhoz, hogy minél többen üljenek kerékpárra Magyarországon. Révész Máriusz a kerékpár­hasz­nálati szokásokról készített felmérés eredményeit ismertető minapi budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a tapasztalat az, hogy ahol megépül a biztonságos kerékpáros infrastruktúra, azt igénybe is veszik a kerékpárosok. 

Óriási potenciál van a kerékpározás más közlekedési eszközzel való kombinációjában, sokat jelentene a nagy vasútállomások mellett a biztonságos kerékpártárolás megteremtése – hangsúlyozta, jelezve, hogy vidéken erre egyre több helyen van lehetőség, de a nagy budapesti pályaudvarok, megállók, buszpályaudvarok környékén még van tennivaló. Az államtitkár az MTI tudósítása szerint beszélt az elektromos kerékpárokról is, amelyek száma bár nő, de – magas áruk miatt – lassabban, mint Nyugat-Európában. 

Kürti Gábor, a Magyar Kerékpá­ros­klub elnöke felhívta a figyelmet a kerékpárosok számának csökkenésére. Szerinte ehhez sok minden hozzájárult; példaként említette az agglomerációs közlekedés költségének jelentős csökkentését. Az elektromos kerékpárokkal kapcsolatban kiemelte: örül az elterjedésüknek, mert az „kinyitja” a lehetőségeket korosztályban, terepviszonyokban és távolságban is. Kürti Gábor kijelentette, a kerékpározásra mára tömegigény van, és a politikai támogatás is megvan már, de szükség van a források növelésére is. A kerékpárosklub összefoglalója szerint a férfiak és a nők között hasonló arányban vannak azok, akik szinte napi gyakorisággal kerékpároznak. A kerékpár közlekedési célú használata a kisebb városokban a legelterjedtebb, és az átlagosnál gyakoribb a legidősebbek és az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők körében is. 

Az aktív időtöltés és a szabadidősport támogatása azért fontos, mert meglehetősen rosszak a társadalomstatisztikai és egészségügyi mutatóink a szabadidő eltöltését és az aktivitást nézve – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a közelmúltban Balatonfüreden, az EuroVelo és Kerékpáros Turisztikai Konferencián a közmédiának nyilatkozva.

Navracsics Tibor azt mondta: a harmadik legelhízottabb nemzet vagyunk Európában, a magyarok mintegy kétharmada pedig nem sportol és nem is tervez semmilyen aktív kikapcsolódást, túrázást. Ezért egészségügyi szempontból is fontos támogatni az aktív időtöltést, de azért is, mert közösségteremtő és közösségépítő hatása is van – fogalmazott. 

Révész Máriusz a konferencián bejelentette, hogy még idén 1,5 milliárd forint költségvetési forrásból megkezdődik a 206 kilométer hosszú balatoni kerékpárút Balatonalmádi és Zánka, Ábrahámhegy és Badacsonyörs, illetve Szigliget és Balatonederics közti szakaszainak felújítása. Jövőre pedig uniós forrásból a Balatonfűzfő és Tihany közti szakaszt újítják meg – ismertette. Kitért arra is, hogy Magyarországon négy Eurovelo kerékpáros útvonal húzódik, a Duna, a Tisza, és a nyugati határvidék mentén, valamint az Eurovelo 14-es kerékpárút, amely a Balaton északi partján vezet. 

Az államtitkár tájékoztatása szerint a kormány az elmúlt tíz évben 2000 kilométer kerékpárutat épített, és további 3000 kilométert táblázott ki, már 628 kilométer elkészült az 1500 kilométeresre tervezett Horizont erdei kerékpárút-hálózatból, valamint 186 bringapark és pumpapálya létrehozását támogatták. Szólt arról is, hogy BicApp néven kerékpárosoknak szóló útvonaltervezési lehetőséggel és számos más funkció­val bíró applikációt készítenek, továbbá számos szemléletformáló rendezvényt tartanak. 

Henk Swarttouw, az Európai Kerékpáros Szövetség elnöke a rendezvényen azt mondta: Magyarországon az Eurovelo-útvonalak jobb állapotban vannak, mint más euró­pai országokban, 39 országból a hatodik legjobbak a magyar kerékpárút-állapotok. Hozzátette, hogy a kerékpárutak 97 százaléka kiváló állapotban van Magyarországon.