A versenyképesség motorja

Hankó Balázs hangsúlyozta, hogy megújult a magyar szakképzés, 400 milliárd forintot fordítottak és fordítanak a szakképzés, a szakképző iskolák megújítására. „Dübörög a XXI. századi szakképzési felújítási program 34 helyszínen 100 milliárddal” – fogalmazott. A miniszter megjegyezte, aki a szakképzést választja, az nemcsak tanul, hanem ösztöndíjat kap, dolgozhat, és pályakezdési támogatással indulhat el, valamint egy négymillió forintos, nullaszázalékos munkáshitel segítheti karrierje indításában. Odafigyelnek a szakképzésben dolgozó tanárokra, oktatókra is – hangsúlyozta a miniszter, utalva arra, hogy az elmúlt időben két és félszeres bérfejlesztést kapott a szakképzésben dolgozó 24 ezer oktató – tájékoztatott az MTI. 

A szakma már hivatás 

Magyarország versenyképességének motorja a szakképzés, ezért fontos, hogy ezen a területen mind az infrastrukturális fejlesztésekben, mind a tanulási tartalmakban, mind az ösztönzőkben folyamatosan lépjenek előre – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára a SzakMÁzz! kiállításon. 

Varga-Bajusz Veronika a szakképzést érintő fejlesztések közül kiemelte, hogy jelenleg zajlik egy csaknem 100 milliárd forintos projekt, amelyben 34 iskola újul meg, és a következő években további 100 milliárd forint értékben szeretnének beruházásokat megvalósítani. A tanulási tartalmakkal összefüggésben rámutatott, hogy a szakképzési centrumoknak az idén nyáron hirdették meg 8,9 milliárd forint értékben a nyelvtanulási projektet annak érdekében, hogy fejlődjenek a fiatalok nyelvtanulási készségei is. 
Az államtitkár a tanárokat és a diákokat érintő ösztönzőkre, utóbbiak közül kiemelte, hogy ez a tanulmányi átlag függvényében 59 ezer forint is lehet, míg a diákok a duális képzésben akár 168 ezer forintot is kereshetnek. Ráadásul a sikeres szakmai vizsgát követően egy 150–300 ezer forintos juttatást biztosítanak a fiataloknak. Minderre épül a már több mint 35 ezer ember által igényelt munkáshitel, ami lehetőséget ad a fiataloknak arra, hogy akik kilépnek a munkaerő­piacra, ők el tudják indítani az életüket, beindítsák a vállalkozásukat – sorolta az ál­­lamtitkár. Szólt arról is, hogy jelenleg zajlik egy vállalkozásfejlesztési ismereteket biztosító országos roadshow a szakképzési centrumok bázisán, azért, hogy segítsék azokat a fiatalokat, akik vállalkozóvá szeretnének válni. 

A szakképzés olyan ágazat, amelynek minden területére folyamatos figyelmet fordít a kormány – mondta az államtitkár, hozzátéve: céljuk, hogy 2030-ra Magyarország szakképzési nagyhatalommá váljon. „Az elmúlt években lebontottuk a sztereotípiákat, és elmondhatjuk, hogy a szakma most már nem B terv, hanem hivatás” – jelentette ki Varga-Bajusz Veronika. 

Vonzó a gazdaságnak 

Példaértékű a Kiskunfélegyházán zajló oktatási, nevelési és közösségi munka, de példaként állíthatjuk Európa és a világ elé a teljes magyar szakképzést is – fogalmazott Varga-Bajusz Veronika a Bács-Kiskun vármegyei településen. Az államtitkár a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium tagintézményében az iparostanonc-képzés 140 éves kiskunfélegyházi évfordulója alkalmából arról beszélt, hogy a magyar kormány „megújította, és dinamizálta a képzési rendszert”. 

A szakképzés infrastrukturális fejlesztésére szánt 400 milliárd forint összegű keretből jelenleg is közel 100 milliárd forint értékben zajlanak beruházások – mondta, hozzátéve, hogy a kiszélesített képzési palettának köszönhetően egy magyar fiatal bármilyen szakmát szeretne tanulni, azt az ország bármely térségében megteheti. Kiemelte: a piaci szereplők bevonásával sikerült emelni a képzés minőségét, a gyakorlati oktatás pedig a lehető legmodernebb körülmények között, innovációk beemelésével zajlik. 

Mára kimondható, hogy a magyar szakemberek tudása Magyarországra vonzza a nemzetközi gazdasági élet vezető szereplőit.­ „Megbecsüljük oktatóinkat, tanárainkat, és nem utolsósorban igyekszünk megbecsülni azokat a tettre kész fiatalokat, akik tanulni, fejlődni akarnak – jelentette ki. – Megnyitottuk a kapukat” – mondta, kifejtve, hogy egy szakképzést végzett fiatalra választott szakmájának megbecsült szakembereként olyan munkahelyek várnak, ahol megkapja a neki járó elismerést és így a biztos jövőt. Folytathatja tanulmányait a felsőoktatásban, vagy vállalkozást indítva „a saját szerencséje kovácsaként” léphet a piacra – fogalmazott. „Kijelenthetjük, közösen visszaadtuk a szakmák becsületét” – fogalmazott az államtitkár. 

Naprakész tudás 

A mesterséges intelligencia (MI) oktatása már beépült a magyar felsőoktatás és szakképzés rendszerébe, és a cél, hogy minden diák naprakész, gyakorlati tudással léphessen ki a munkaerőpiacra – mondta Varga-Bajusz Veronika egy szakmai fórumon a napokban Budapesten. Az államtitkár elmondta, úgy kell tekinteni az MI-re, mint ami a mindennapos munkavégzést segíti, könnyebbé teszi. 

Varga-Bajusz Veronika hangsúlyozta, hogy a szakképzésben korábban is erős volt a digitális szemlélet, különösen a duális képzési rendszerben, és a szeptemberben induló tanévben 60 szakképzési intézményben elindult a mesterséges intelligencia oktatása, amit tavasszal kiterjesztenek minden intézményre. Jelenleg több mint 800 szakmai digitális tananyag áll rendelkezésre a diákok számára, és a mobiltelefon-használat továbbra is biztosított oktatási célokra a szakképzésben – tette hozzá. 
Az államtitkár kiemelte: a felsőoktatási intézmények is beépítették a mesterséges intelligencia oktatását a tanterveikbe, és szabályok születtek az MI használatáról, így ismét nagyobb hangsúlyt kaphat a szóbeli számonkérés. A jövő munkaerőpiacán a rugalmasság és a kritikai gondolkodás lesznek a legfontosabb kompetenciák, ezért a képzésnek ezek fejlesztésére is hangsúlyt kell helyeznie – mondta az államtitkár, ugyanakkor hangsúlyozta, nem szabad engedni annak a nyomásnak, hogy a lexikális tudást elhanyagoljuk, már csak a történelmi és kulturális identitásunk megőrzése miatt sem.