Kibővül az árrésstop

A tavasz óta működtetett árrésstop célja, hogy a kiskereskedelmi láncok ne tudják indokolatlanul megemelni az alapvető élelmiszerek árát. Az intézkedés lényege, hogy az érintett termékeknél a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot. A határidő kitolása és a lista bővítésének az is célja, hogy az év végi ünnepi időszak előtt, illetve a téli hónapokban is megfizethetők maradjanak az élelmiszerek. A legtöbb elemzés szerint a hónapok óta fenntartott intézkedés nagyban hozzájárult az infláció mérsékléséhez. A Gazdasági Versenyhivatal az általa működtetett online árfigyelő rendszer adataiból kimutatta, hogy a fogyasztók ténylegesen olcsóbban juthattak hozzá több termékhez, mint a szabályozás bevezetése előtt. Éves szinten akár 1,5 százalékponttal is csökkentheti az intézkedés az inflációs rátát. 

Bár éppen a kormány döntése és annak bejelentése előtti napokban jelent meg a boltok egyik képviseletének, az Országos Kereskedelmi Szövetségnek (OKSZ) a nyilatkozata arról, hogy már nem érdemes fenntartani az árrésstopot, mert az infláció már tartósabban alacsony, a kabinet a meghosszabbításról és újabb termékkörök bevonásáról határozott. Az élelmiszerek árai március óta 5 százalék alatti ütemben nőnek, szeptemberben pedig az éttermi árakkal kiegészített infláció is 4,7 százalékra mérséklődött. A kormány korábbi nyilatkozatából azt lehetett következtetni, hogy ehhez a feltételhez kötik a kiskereskedelmi árrésstop kivezetését – állította minapi nyilatkozatában az OKSZ. A szervezet szerint az árréstop miatt is nagyon sok, főként a kistelepüléseken működő bolt zárt be, vagy került kritikus helyzetbe, ami pedig a helyi lakosság ellátását, beszerzéseit nehezíti. 

Olyan élelmiszerekre is kiterjed az árszabályozás, amelyekre eddig talán a legkisebb befolyása volt a hatóságoknak. A friss zöldségek és gyümölcsök ára ráadásul a leginkább változott az utóbbi években. Ezek közé tartoznak olyan zöldség- és gyümölcsféleségek, amelyek ára néhány hónap alatt képes volt akár 30–50 százalékkal is nőni. Elég például csak a gyümölcsárakra gondolni, amelyeket egyértelműen az idei óriási tavaszi fagykár okozta csökkent termés határozott meg. Sőt általános szokás, hogy a termelői felvásárlási árhoz képest akár háromszoros a kiskereskedelmi ár, holott nem sok minden történik egy friss zöldséggel vagy gyümölccsel azonkívül, hogy a termelőtől a felvásárlón át a nagykereskedéseken keresztül a piacok és boltok pultjai­ra kerül. Nos, ezt az árképzési módszert tudja talán egy kicsit meg­zabolázni a mostani kormányin­tézkedés.