Kihívások az olajpiacon

Brüsszel háborús terveinek része, hogy már 2026-tól meg akarják tiltani az orosz energiavásárlást akkor is, ha emiatt veszélybe kerül az energiaellátásunk, a rezsi pedig a többszörösébe, akár három-, négyszeresébe kerül – mondta az államtitkár, hozzátéve, „Brüsszel azt is szó nélkül nézte végig, hogy az ukránok rendszeresen támadják a Magyarországra vezető Barátság kőolajvezetéket” – írta meg az MTI. 

Megöli Magyarország ellátásbiztonságát, ha az Európai Unió ellehetetleníti az orosz energiahordozók importját, ez tény, amelynek semmi köze nincs a politikához – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a minap Luxembourgban. A tárcavezető az Európai Unió energiaügyi tanácsülésén felszólalva először is leszögezte, hogy az orosz energiaforrások elvágásával veszélybe kerülne Magyarország ellátásbiztonsága, az áremelkedésről már nem is beszélve. Ennek kapcsán kiemelte, hogy az energiaellátás hazánk számára nem politikai, hanem fizikai és földrajzi kérdés, mivel a meglévő infrastruktúra egy­sze­rűen­ nem alkalmas megfelelő volumenű importra, ha az orosz földgáz és kőolaj szállítását beszüntetik. Szijjártó Péter kifejtette, hogy Magyarországra eddig két útvonalon keresztül érkezett kőolaj, de az EU-s tervek értelmében felszámolnák ezek egyikét. 

Az energiabeszerzés, az energiamix kialakítása az Európai Unióban tagállami hatáskör, senki sem szólhat bele abba, hogy Magyarország kitől mennyi olajat vagy gázt vásárol – mondta a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Hortay Olivér annak kapcsán, hogy az EU energiaügyi minisztereinek tanácsa 2028-tól megtiltaná az orosz energiahordozók behozatalát, úgy fogalmazott, „az európai uniós többségnek nincs joga ahhoz, hogy tönkretegye egy tagállam gazdaságát”. 

A szankciókhoz egyhangú döntésre van szükség, az az Európai Bizottság (EB) ügyeskedése, hogy megpróbálja a szankciót kereskedelempolitikai intézkedésként „át­ütni” a tagállamokon, ezekhez ugyanis elég a minősített többség. Így lehetett, hogy az energiaügyi miniszterek elfogadták a bizottság javaslatát, annak ellenére, hogy Magyarország nemmel szavazott rá – tette hozzá. 

Kifejtette: amit az EB és az Euró­pai Parlament képvisel, teljesen észszerűtlen. Örökre ki akarják tiltani az orosz energiahordozókat az EU-ból, mindegy, hogyan alakul az orosz–ukrán háború. Az EU földgázellátásának 19 százalékát tavaly Oroszország biztosította, az ukrán tranzit megszűnése miatt ez ma már valamivel kevesebb. Közölte, ha a döntést átvinnék, és már a jövő év elejétől megtiltanák az azonnali ügyletek keretében történő vásár­lásokat, ami több mint a beszerzé­-sek egyharmadát teszik ki, az a 2022-eshez hasonló mértékű kínálati sokkot idézne elő. Ennek beláthatatlan következményei lennének az árakra úgy, hogy a magas energiaárak már most is a közösség legnagyobb versenyképességi problémáit jelentik – mondta. 

Felhívta a figyelmet arra, hogy a hosszú távú szerződések tiltása nemcsak Magyarországot érinti, mert cseppfolyósítva Franciaország és Belgium is nagy mennyiségű földgázt vásárol, de Németország is vesz Belgiumtól LNG-t, ami vélhetően jelentős részben orosz eredetű. Magyarországon, Szlovákiában elsősorban árproblémát okozna a lépés, bár az európai gázpiac szorosan integrált, súlyos kínálati sokkot eredményezne. 

Beszélt arról is, hogy az olaj­piacon ellátási oldalról sokkal súlyosabb kihívásokat kellene kezelni a régióban. Jelenleg a magyar és a szlovák igényeket Ukrajnán át a Barátság, Horvátországon át az Adria vezetéken elégítik ki. Ha az intézkedés megvalósulna, kiesne a Barátság kőolajvezeték és az orosz kőolaj, ami a régió ellátásának több mint kétharmadát adja. Kiemelte, az Adria vezeték kapacitása nem elegendő ahhoz, hogy megbízhatóan kielégítse a két ország üzemanyagigényeit. 

Közlése szerint a finomítók egy adott orosz-nemorosz olaj bekeverési arányra vannak optimalizálva, ha az orosz olaj beszerzési aránya sérülne, az mesterséges kínálatszűkítés lenne, a rendelkezésre álló üzemanyag-mennyiség csökkentése drasztikus áremelkedést eredményezne, literenként ezer forint feletti üzemanyagárakkal kellene számolni. 

A Századvég üzletágvezetője a Lukoil és a Rosznyeft orosz olajvállalatok elleni amerikai szank­ciók­kal kapcsolatban elmondta, a bejelentést követően a globális nyersolajárak csaknem tíz százalékkal emelkedtek, ami azt jelenti, hogy a piaci szereplők jelentős, új kockázatként azonosították a lépést. Azt, hogy pontosan mit eredményeznek a szankciók, még nem tudni. Nem látni azt, hogy az amerikaiak mennyire veszik komolyan a másodlagos szankciókat, mely további vállalatokra terjesztik ki a büntető intézkedést, és azt sem látni, hogy India és Kína hogyan alkalmazkodik a lépéshez – magyarázta. 
Magyarország ellátásával kapcsolatban azt mondta, bizakodó, mert Donald Trump amerikai elnök odafigyelt Magyarországra, és többször nyilvánosan megerősítette, hogy megértette az ország helyzetét, ami egyértelmű kiállást jelent.