Óvodások a képernyő előtt
A mobilinternet továbbra is kiegészítő szerepet tölt be a magyar háztartások életében, és nem váltotta fel a vezetékes szolgáltatásokat – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2025-ös kutatásából, amelyről a napokban tájékoztatta az MTI-t a hatóság. Mint írták, a felmérés rávilágít arra, hogy a mobilinternet kizárólagos használata elsősorban nem a magasan képzett, jómódú, mobil életformát élő „digitális nomádokra” jellemző, hanem inkább azokra, akik nem tudják megfizetni az otthoni internetet.
Kép: Megdöbbentő adatokat tárt fel a médiahatóság kutatása a legkisebbek eszközellátottságáról
Valamilyen internetszolgáltatással rendelkezik a magyar háztartások 85 százaléka az NMHH felmérése alapján. A felhasználók döntő többsége, több mint 70 százaléka mindkét technológiát – a vezetékest és a mobilhálózatot is – egyszerre veszi igénybe, és mindössze 8 százalék azoknak az aránya, akik kizárólag mobilinternetet használnak.
Bár a vezetékes előfizetések aránya a 2020-as évek elejére már elérte a 75 százalékot, a mobilinternet elterjedése ennél is gyorsabbnak bizonyult: 2025-re már többen vették igénybe ezt a technológiát, mint az otthoni szolgáltatásokat. Mindezek ellenére a mobilinternet nem a vezetékes kapcsolat alternatívájaként, hanem egyfajta kiegészítőjeként van jelen a mindennapjainkban: a mobilnetet használó háztartások több mint 90 százaléka ugyanis mobil hangszolgáltatással és okostelefonnal kombinálva használja az előfizetését, így a szolgáltatás nem a lakóhelyhez, hanem kifejezetten a felhasználóhoz kötődik. Az úgynevezett nagy képernyős, nem telefonhoz kötött mobilinternet továbbra is kevésbé elterjedt, és csupán a mobilinternetre előfizető háztartások 8 százaléka használ ilyet – írta meg a hatóság.
A vezetékes internet tartós népszerűségét elsősorban annak kedvező ára és a korlátlan adatforgalom lehetősége magyarázza. 2025-ben a háztartások átlagosan 5700 forintot költöttek otthoni internetre, míg egy mobilinternetet is tartalmazó mobiltelefon-előfizetés jellemzően 7100 forinttal növeli a kiadásokat. A különböző szolgáltatások legtöbbször össze is kapcsolódnak az előfizetéseknél: a háztartások 79 százaléka csomagban fizet elő a vezetékes internetre, így annak esetleges lemondása megemelné a többi szolgáltatás – például a televízió vagy a vezetékes telefon – költségeit.
A mobilinternet korlátai is jól látszanak az adatokból, hiszen míg a vezetékes net szinte korlátlan, a mobil-előfizetéseknek csupán harmada biztosít korlátlan belföldi adatkeretet. Emiatt a mobilnet-felhasználók 35 százalékánál fordult már elő, hogy a vizsgált három hónap során elfogyott az adatkerete – írták. Rámutattak, hogy az egyszemélyes háztartások 17 százaléka éri be kizárólag mobilnettel, míg a három- vagy többfős családoknál ez az arány mindössze 1 százalék. Az egzisztenciális helyzet is meghatározó, hiszen a legalsó jövedelmi negyedbe tartozók 16 százaléka használ kizárólag mobilnetet, szemben a felső negyed 3 százalékos arányával.
Az NMHH a családok digitális neveléséről is tájékoztatott a napokban. Mint írták, bár a legtöbb szülő próbálja korlátozni a képernyőidőt, a magyar óvodások egy része már egészen korai életszakaszában saját digitális eszközzel rendelkezik. Az NMHH kutatása rávilágít arra, hogy a gyermekek digitális szokásait és a képernyő előtt töltött időt a család lakóhelyének településtípusa, valamint a szülő életkora mellett jelentősen meghatározza a szülők iskolai végzettsége, miközben a családok egyre nagyobb arányban várnának segítséget az óvodáktól a tudatos eszközhasználat kialakításában – közölte a hatóság az MTI-vel.
Az NMHH nagymintás kutatása megdöbbentő adatokat tárt fel a legkisebbek eszközellátottságáról: a digitális eszközöket használó óvodások 11 százaléka már saját okostelefonnal vagy tablettel rendelkezik, és ez az arány az óvodáskor végére, hatéves korra eléri a 25 százalékot. Még ennél is figyelemre méltóbbnak nevezték, hogy a saját eszközzel rendelkező gyermekek 70 százaléka legkésőbb négyéves korában, egyötödük pedig már hároméves kora előtt megkapta első saját okoseszközét, amelyet intenzíven, gyakran naponta többször is használ.
A kutatás egyik legmarkánsabb tanulsága a családok közötti társadalmi különbségek megmutatkozó hatása: a szülők iskolai végzettsége éles határvonalat húz a gyermekek képernyőideje és a digitális nevelés terén. Míg a felsőfokú végzettségű szülők óvodás gyermekei hetente átlagosan 5 órát töltenek a képernyők előtt, addig az alapfokú vagy annál alacsonyabb végzettségű szülők megengedőbbnek bizonyulnak e tekintetben, ugyanis gyermekeik esetében ez az érték meghaladja a heti 10 órát – tették hozzá, jelezve, hogy az utóbbi csoportba tartozó szülők emellett jóval nagyobb arányban használják a digitális eszközöket a gyermek megnyugtatására vagy figyelmének lekötésére.
Az eredmények a szülői mintaadás és a példamutatás felelősségére is rámutatnak, a szülők háromötöde tisztában van azzal, hogy saját digitáliseszköz-használati szokásai befolyásolják gyermeküket. Ennek ellenére a felnőttek jelentős része rendszeresen használja eszközét az óvodás korú gyermek jelenlétében: tízből hat szülő online cseveg, ugyanekkora arányuk ilyen formában intézi ügyeit, mintegy 20 százalékuk pedig a közösségi médiát is böngészi, miközben a kicsikkel van. A szülők egyre inkább az intézményes nevelésre is támaszkodnának, a válaszadók több mint fele szerint az óvodának aktív szerepet kellene vállalnia a gyermekek digitális nevelésében.
