Elzárt szigetek kincsei

A hátrányos térségekben lévő zsáktelepülések lakóinak, távol a nagy városok szolgáltatásaitól, a munkavállalás lehetőségétől, minden okuk meglenne a siránkozásra. Mégsem teszik ezt mindenhol. Aki járt már Mogyoróskán, tudja, hogy a Zempléni-hegység lábánál húzódó település hazánk egyik gyöngyszeme. A 82 lelket számláló hegyvidéki zsákfaluból továbbmenni csakis gyalogszerrel lehet. A borsodi faluból kivezető út nem más, mint az, amelyiken érkeztünk. Hegedűs Zoltán polgármester, a falu szülötte büszke Mogyoróskára, s bármennyi hátránnyal kell megküzdeniük, soha nem hagyná cserben az ott élőket. A kicsiny faluban ugyan nincs iskola, bolt, orvosi rendelő, de annál biztosabb lábakon áll a közösségi életet, s a helybéliek pénztárcáját idényjelleggel erősítő falusi turizmus, a görög katolikus vallás gyakorlása, valamint a falugondnok áldozatos munkája. Mogyoróska polgármestere nem panaszkodik és nem is elégedetlen. Abban reménykedik, hogy az elöregedő falu szennyvízelvezető hálózatát, továbbá a regéci várhoz vezető útszakaszt és a természet értékeinek bemutatását szolgáló tanösvény kialakítását pályázati forrásból megvalósíthatják.
Keletebbre, a hajdú-bihari Vekerden, ahol közel kétszer annyian élnek, mint Mogyoróskán, s mintegy 17 százalékos a munkanélküliség, a körülményeikhez képest ugyancsak elégedetten tájékoztat Juhász István polgármester. Vekerd az a zsáktelepülés, ahol évek óta tart a huzavona az akkumulátor-újrahasznosító üzem felépítése miatt, amit a szomszédos Zsáka önkormányzata eddig rendre megvétózott. Jelenleg a másodfokú építési engedélyre várnak az üzem befektetői. Ha felépülne a gyár, helyben 45-50 embernek adna munkát. Az itt élőknek egyébként az önkormányzat, két kereskedelmi egység és a helyi agrárvállalkozók adnak munkát. Néhányan Berettyóújfaluba járnak dolgozni.
A Vekerdtől hét kilométerre fekvő Zsáka nemcsak a körjegyzőség központja, de ott van az iskola, az óvoda és a gyógyszertár is. A gyógyszert és a szociális ebédet itt is a falugondnok szállítja az időseknek. Juhász István azt mondja: nem érzik a zsáktelepülés hátrányait. Szeretik a csendet, a nyugalmat, amit máshol nemigen találnának meg. Arra is büszkék, hogy vekerdi kezdeményezésre indult el a Kelet–Nyugat Innovációs Park, a Népművészeti és Turizmus Park ötlete, melyet Zsáka Körösszakál és Komádi önkormányzatával szeretne életre hívni LEADER pályázati programmal. A polgármester egyedüli hátrányként a közlekedés egyirányúságát említi, de zsáktelepülés jellegükön nem változtatnak.
A román határ mentén fekvő Told, amelyet az elmúlt években számos természeti csapás sújtott, más terveket szövöget. A forráshiányos falu önkormányzatának képviselői a zsáktelepülési hátrányok megszüntetését abban látnák, ha megépülne a Told és Mezőpeterd közötti összekötő útszakasz, ám ezt megelőzően a Mezőpeterd–Mezősas útvonalat kellene felújítani, tudtuk meg Béres Barnabás polgármestertől. Mindez 400 millió forintba kerülne, a pályázati támogatás 90 százalékos lenne. Csakhogy a 40 millió önerő alaposan megterhelné Told költségvetését, mivel egész évben éppen kétszer ennyi pénzből gazdálkodnak. A faluvezető nem titkolja keserűségét sem. Kétszer nyújtották be pályázatukat az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanácshoz, de azt mindig elutasították. A tervek engedélyei viszont két év után lejártak. A közelmúltban újra pályáztak, de már a kistérségi társulás segítségére is számítanak. Emellett a Told és Biharkeresztes közötti útvonal megépítése is előrelépést hozna, s a városhoz való közeledést jelentené a faluban élők számára. Toldra ugyanis egyre több család költözik, elsősorban Nagyváradról és környékéről, amit jó szívvel fogadnak az elöregedő falu lakói.