Interjú

Másodpercekig vagyunk igazán boldogok? Müller Péter felébreszti a mágust az emberekben. Szellemi iránytűre, lelki kapaszkodót nyújtó művészekre zűrzavaros, nyugtalanító világunkban nagyobb szükség van, mint valaha. Müller Péter író könyvei élni és gondolkodni segítenek.

Hazai életLovass Ildikó2004. 03. 12. péntek2004. 03. 12.
Interjú


A kortárs színházi élet jeles szerzője - Szomorú vasárnap, Doktor Herz, Mária evangéliuma, Az Isten pénze, Drakula - az elmúlt években spirituális esszéivel - Kígyó és kereszt, Lomb és gyökér, Benső mosoly, Boldogság, Titkos tanítások - vezeti az olvasókat a szellemvilág és az önismeret útján.

- Tágabb horizontról szemléli a létet, sokat tud önmagáról és rólunk, s mindebben a hite szerint elmúlt életeinek tapasztalatai is segítik. Megváltoztak az írói módszerei, amióta nem csak regényt és drámát ír?
{p}- Úgy kezdek írni, mintha valakihez beszélnék, aki a lelki társam. Amikor találkozom az olvasóimmal, kiderül, hogy akit én csak elképzeltem, ott ül előttem. Nem egy ember, hanem rengeteg. Sokan írják tovább a könyveimet. Mindenki aláhúzva, megjegyzésekkel hozza magával a példányokat, tovább dolgozik rajta, lelkébe beépülnek a gondolatok. Most, hogy készül a műveim életműkiadása, látom, hogy egyik kötetem a másikra épül, és abból táplálkozik a következő könyvem, amit az olvasóimmal való találkozás során végig kellett gondolnom. Csodálatos, végtelen folyamat ez.
- A spirituális esszét mint műfaji meghatározást elfogadhatónak találja tanításokat tartalmazó köteteire?
- Szellemileg és művészileg a legnagyobb hatással Hamvas Béla volt rám. Elfogadom, hiszen az esszében gondolat, önvallomás, személyes hang és művészi megjelenítés egyaránt jelen van. Én ezt szeretem, lényegében hangosan gondolkodom.
{p}- Az 1992-ben megjelent Kígyó és kereszt-ből kétszázezer példány fogyott. A két éve kiadott Jóskönyv is túl van a százezren. Mi a magyarázata ennek a nagy érdeklődésnek: ilyen sok közöttünk a válaszokat kereső ember?
- Az ember nem azért vesz könyvet, mert bizonytalan, hanem mert gazdagabb akar lenni. Rossz megközelítése ez annak, miért van igényünk az értékre. A szépség, az igazság, a jó szó, az önismeret, minden, ami felemel, nemcsak azért vonz, mert zuhanunk lefelé, és kapaszkodunk. Egy szép verset sem azért olvas valaki, mert bajban van. Szomjazunk mindarra, ami mélyen eltemetve bennünk lakozik: a szépségre, a szeretetre, a boldogságra, hiszen ezek alapvető létjogok. Ezt a szomjúságot lehet kielégíteni a könyvekkel, hiszen egy jó mű felemeli a lelket.
{p}- Született tanítványnak vallja magát, ugyanakkor a szellemi mestereitől kapott tudást adja tovább, immár mesterfokon. Mindennek alapján is másképp tekint a létre. Életünk a bölcsőtől a koporsóig tart csupán, vagy végtelen?
- Öröklétben élünk. A művészet egésze a mai napig ezt hangsúlyozza, hiszen feladata ébren tartani az emberiségben a halhatatlanság bizonyosságát. Nagy gond, hogy ezt ma magyarázni kell, holott az igazán értékes irodalom erről szól. Balassi, Arany, Mikszáth, Karinthy, Babits, Pilinszky, Weöres hittek az örökkévalóságban, a lélek halhatatlanságában. A kor lett ilyen sötét, süllyedt, hogy megpróbál erről elfeledkezni.
- Többször megírta 1956-os halálos sebesülését. Miután átélte és megtapasztalta a halált, hogyan szemléli az elmúlást?
- Az elmúlás az újjászületés kezdete, az újjászületés újabb elmúlás eleje, ciklikusan működik. Az emberi élet, eltávolodván Istentől, elindult nagy, tapasztalatszerző földi vándorútján. Innen kezdve a születés és a halál gyönyörűséges körforgásában jár. De ez azt jelenti: nemcsak a testünk, minden pillanatban millió sejtünk is meghal, ugyanakkor születik, tehát ez szüntelen folyamat.
{p}- Ettől a gondolattól a mai ember meglehetősen elidegenedett. Sötét a kor, és bennünk is sötét van, írja. Hogyan győzhető le a bennünk kongó sötétség?
- Akiben fölvillan a szomjúság, megtalálja az útját akkor is, ha bármilyen vallás híve, vagy ha nincs vallása. A példaképem a vallások terén Rámakrisna, India nagy hindu szentje, aki a múlt századfordulón élt, és végigjárta az összes vallást. Mindegyiket elfogadhatónak találta, és azt vallotta, mindegyikben ott a csoda. Ha valaki mélyen és igazul odaadja magát egy vallásnak, megtalálhatja az üdvöt benne. Mondok egy példát: ha valaki megtanul szeretni, az keresztény. Ha nem, hiába van megkeresztelve, nem keresztény. Ez ilyen egyszerű; mert a kereszténységnek ez a fő szava.
{p}- Éltető erőnk és örök vágyunk a szeretet.
- A szeretethez legközelebb nem az érzések, gondolatok világa, még csak nem is a boldogság áll. A szeretettel legrokonabb szó az élet. Élet attól és addig van, hogy szeretet van. A testedben megszámlálhatatlanul sok sejt nyüzsög, bonyolult végtelenség, valóságos univerzum rejlik benned. Ahhoz, hogy te legyél, és harmónia legyen benned, mindőjük együttműködése szükséges. A különálló részek egészet alkotnak, nem önállósítják magukat. Az életed megalkotására összeállnak egységgé, és téged szeretve működtetnek. Azért élsz, mert ez a harmónia benned van. Amikor ez ellen az egybeszerető állapot ellen föllázad egy ráksejt, és elindul az egoista, önérvényesítő úton, elpusztulsz. A szeretet maga az élet, a kettő szétválaszthatatlanul egy. Ez azt is jelenti, hogy a halál nem egyéb, mint a maximális szeretetlenség. Amikor nulla pontra ér a szeretet, az a halál. Ezért még a legszánalmasabb állapotban is jelen van a szeretet, csak nem vesszük észre. A lét maga a szeretet.
{p}- Mindig a boldogság után sóvárgunk. Mikor vagyunk boldogok?
- Földünkön nincs boldogság, mert együtt jár az önfeledtséggel. Boldog csak önfeledt ember tud lenni. Nagyon ritka pillanat, ha megfeledkezünk magunkról. Az ember ezt az állapotot zavartalanul nem élheti át. Ezeknek a hatalmas gyönyörűségeknek csak a villanásaiból élünk. Másodpercekig vagyunk igazán boldogok, hiszen bele vagyunk zárva részint saját énünkbe, részint a sűrű anyagba. Igazából csak az emlékeink őrzik ezt a csodát, amely mélyen eltemetve él bennünk, mégis tudjuk, ez az igazi valóság.
- A villanásnyi boldog érzésen túl tehát boldogtalan az ember?
- Nem, akkor éli az életét. Az mindig útjelző, ha valaki figyeli saját magát, hogy bizonyos élethelyzetben a boldogsága felé megy-e vagy nem. Az önzés a boldogtalanság felé visz, akkor is, ha sok pénzt lehet vele szerezni. A hatalom és a gazdagság nem boldogít. A siker, a karriervágy az ego ambíciói, ám a híres és gazdag emberek nem boldogok. Aki megtalálta a saját békéjét, megtanulta önmagát jól szeretni, belenyugodott Isten akaratába, boldognak nevezhető, de ez sem a nagybetűs boldogság.
{p}- Az az ember célja itt a Földön, hogy boldog legyen?
- Nagyon nagy kérdés. Természetesen mindenkinek mindig más. Minden új életünkben más az életfeladatunk. Mindnyájunknak más a sorsunk. Van egy nagy, távoli, de van egy életre lebontott, egyéni célunk is, ami csak a miénk. Én csak a saját sorsomat tudom megalkotni, jól vagy rosszul.
- Mennyire vagyunk kiszolgáltatva a körülményeknek?
- Mivel az emberben isteni lélek él, sorsteremtő varázslók vagyunk valamennyien. Amilyen arányban elfeledkezünk róla, annyira vagyunk a körülmények hatalmában. Amilyen fokon fölébredt bennünk nemcsak ez a tudás, hanem a vele járó képesség, olyan fokon leszünk urává a sorsunknak. Írói célom, hogy ezt a mágust fölébresszem az emberekben.

Ezek is érdekelhetnek