Növényvédelem április közepén

A változékony téli időjárás (fagyos, majd felmelegedő időszakok) számottevő kárt sem a szántóföldön, sem az ültetvényekben nem okozott. A március 8-9-i havazás, majd az ezt követő viszonylag gyors olvadás az időszerű munkákat késleltette. Jelentős késés volt a borsó, tavaszi árpa és zab vetésénél.

Házunk tája2004. 04. 22. csütörtök2004. 04. 22.
Növényvédelem április közepén

Ezek a növények a késői vetésekre már jelentős termékcsökkenéssel reagálnak.
Késett a cukorrépa vetése is. Az őszi gabonák fenológiai állapota a 2-4 levelestől a bokrosodó állapotig változik. Az állományok kellő fejlettségűek voltak a tél kezdetén, ezért könnyen átvészelték a téli hónapokat.

{p} Ez alól kivétel volt a későn vetett őszi árpa, ahol a tavasz elején enyhe sárgulás tünetei jelentkeztek. A tavaszi esőzéseket követő meleg időjárás után a sárgulásos tünetek szinte teljesen eltűntek a táblákról. Jelenleg a gabonaállományok legnagyobb része jó kondíciójú és mentes a gombabetegségektől. A lisztharmat és a rozsda csak észlelési szinten figyelhető meg. A gabonafutrinka kártétele csak néhány táblán észlelhető. A repceállományok közepesen teleltek, nagy részük jól fejlett, más részük viszont hiányos.
{p} Március 15-20. között megkezdődött a tavaszi repcekártevők betelepedése. A kártevők intenzív mozgása a táblákon még nem észlelhető. A gombabetegségek jelenléte alacsony mértékű, a leveleken átlagosan csak 1 %-os gyakorisággal lehet találni tüneteket. Általában a károsítók telelése zavartalan volt. A talaj nem fagyott át túl mélyen, így a kukoricabogár, a pajorok és a talajlakó kártevők jól teleltek.
A március második harmadában a meleg időjárás hatására a talajok átmelegedtek, a pajorok felnyomultak a felső talajrétegbe, és a gyümölcsösökben megkezdték a gyökerek károsítását.

{p} A gyors hóolvadás kedvezőtlenül hatott a mezeipocok-népesség alakulására, egyedszámuk általában alacsony, leginkább árokpartokon és a pillangósokban észlelhető a kártevő tavaszi mozgása. A gazdálkodók a védekezéseket egyelőre csak tervezik, a pocoknépesség alakulásától függően döntenek a védekezésről. Az almaültetvényekben sehol sem észleltek fagykárt. A korai almafajták rügyfakadásával egy időben megjelentek az almafalisztharmat első tünetei. A kórokozó ellen a lemosó permetezés elvégzése után is folyamatosan védekezni szükséges, jelen időszakban a kontakt készítmények alkalmazása ajánlott, mivel még nincs elegendő levélfelület a felszívódó szerek hatásához.

{p} Az almafa-varasodás pszeudotéciumai már március 17-én megkezdték kitüremkedésüket a levéllemezből. A bennük levő aszkospórákat már március 21-22-én megfigyelték. Az érett spórák csírázóképességüket sokáig megőrzik. A nedves levelek száradásakor a spórák a légmozgással jutnak el a levelekre. Az aszkospóra szóródása a rügypattanástól a virágzásig fokozódik, de száraz tavaszokon késhet, illetve elhúzódhat. A nem túl hideg időjárás kevéssé gyérítette a kártevők és kórokozók telelő alakjait, így azok védekezés hiányában felszaporodhatnak. ( Gyümölcsfa-takácsatkák áttelelő tojásai ).
{p} A metszések befejezése után a kertészek általában elvégezték a lemosó permetezéseket. A körtelevélbolhák a meleg napok hatására megkezdték a tojásrakásukat az ültetvényekben. A szőlőkben fagykárt ebben az évben nem észleltek. A 2002-2003-as tél után jelentős mértékű Agrobacterium vitis (baktériumos betegség) okozta tumort és tőkepusztulást figyeltek meg néhány fajtán, a fagyzugos területeken (Heves megye). Az eddig elvégzett atkatelelési vizsgálatok szerint a fertőzöttség általában gyenge, néhány ültetvényben tapasztalható közepes fertőzöttség.
{p} A fajok közül nagyobb számban fordul elő a nemezes szőlőgubacsatka, de terjed a piros gyümölcsfa-takácsatka. A szőlőlevélatka észlelési szinten fordul elő, míg több ültetvényben poratkák is vannak (Heves megye). Említést érdemel még a szőlőtripszek és a pajzstetvek (főleg akácpajzstetű) jelenléte is az elhanyagolt ültetvényekben. Helyi megfigyelésre alapozva atkafertőzés esetén atkaölőszerek felhasználásával védekezzünk a kártevők ellen. Az elmúlt napok hűvös, csapadékos időjárása kedvezett az őszibarack-levélfodrosodás kórokozójának, várhatóan erős fertőzés indul meg. Amennyiben az őszibarack a rügypattanás állapotánál fejlettebb, réztartalmú készítményekkel nem védekezhetünk, helyette szerves hatóanyagú, kontakt hatású szereket használhatunk.

Ezek is érdekelhetnek