Növényvédelem

A szilva leggyakrabban előforduló károsítói a polisztigmás levélfoltosság, a szilvarozsda és a fómás betegség, valamint a poloskaszagú szilvadarazsak, a szilvamoly és a levéltetvek.

Házunk tájaFail József2004. 05. 14. péntek2004. 05. 14.
Növényvédelem


A szilva leggyakrabban előforduló károsítói a polisztigmás levélfoltosság, a szilvarozsda és a fómás betegség, valamint a poloskaszagú szilvadarazsak, a szilvamoly és a levéltetvek.
A szilva polisztigmás levélfoltosságának kórokozója egy gomba, amely a lehullott leveleken képződött peritéciumok (ivaros termőtestek) formájában telel át. A tünetek május végén, júniusban jelennek meg. A fertőzés helyén sárga foltok alakulnak ki, amelyek később 5-10 milliméter átmérőjű, vörös foltokká fejlődnek. A szilvarozsda mindkét kórokozója gomba, amely vagy a lehullott leveleken, vagy a köztes gazdáik gyöktörzsében telel át. A szilva fómás betegségének kórokozója szintén egy gomba, amely a lehullott leveleken és termésmaradványokon telel át. A leveleken 2-4 milliméteres, lilásbarna, kerek foltok alakulnak ki, szegélyük elbarnul és elhal, a közepük pedig kifakul. Az éretlen termésen a tünetek nehezen vehetők észre, a kifejlett gyümölcsön viszont kissé kiemelkedő, barna, parás foltok láthatók. A kórokozó fejlődésének kedvez a meleg, csapadékos időjárás.
A sárga és fekete szilvadarázs lárvái a talaj felső rétegében telelnek át. Tavasszal bábozódnak, majd nagyjából a szilva virágzásával egy időben rajzanak. A kifejlett egyedek virágporral és nektárral táplálkoznak. Párosodás után a nőstények tojásaikat a szilva csészeleveleibe süllyesztik. Egy héttel később kelnek ki a lárvák, és azonnal a kötődött termésbe rágnak. A termés belsejében felélik a magkezdeményt, illetve a magot még a kemény csonthéj kialakulása előtt. Ezután kirágják magukat, és egy másik termést keresnek táplálkozásuk folytatásához.
A sárga szilva-levéltetű tojás alakban vészeli át a telet a fákon. A virágzás idején kelnek ki a tojásokból az ősanyák lárvái, és megkezdik táplálkozásukat a fiatal leveleken, amelyek torzulnak, a levél fonákja felé kanalasodnak. A tetvek nagy tömegben ürítenek mézharmatot, ragadós folyadékot, amely bevonja a leveleket. Minden lárvából szárnyatlan nőstény egyed fejlődik, amely megtermékenyítés nélkül utódokat hoz a világra. A második nemzedék lárváiból azonban már szárnyas nőstények is fejlődnek. Ezek elhagyják a szilvát és nyári, fészkes virágzatú tápnövényeiken folytatják szaporodásukat. Az ősz kezdetén jelennek meg a hím egyedek, és párosodnak a szilvafára visszarepült nőstényekkel.
A szilva sziromhullása után nyomban védekeznünk kell a fent ismertetett károsítók ellen. A gombás betegségek ellen használhatjuk a Cupertine M vagy a Miltox Speciál 0,4 százalékos, illetve az Orthocid 50 WP vagy a Perocin 80 WP 0,3 százalékos oldatát. A választott készítményt egészítsük ki a Zolone 35 EC 0,2 százalékos oldatával a szilvadarazsak lárvái és a levéltetvek ellen.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek