A Benedekék a szamócapiacon

A magyar szamócatermesztés mennyiségi csúcspontja a hatvanas évek közepére tehető, amikor is húszezer tonna gyümölcs érlelődött hazánkban. Nyolcvan százaléka frissen került a fogyasztókhoz, tizenöt százalékát az ipar dolgozta fel, öt százalék volt az export.

Házunk tájaBozsik József2004. 07. 02. péntek2004. 07. 02.
A Benedekék a szamócapiacon

Ma már a korábbi szamócamennyiségnek csupán töredékét, mintegy 25-30 százalékát termesztjük. A rendszerváltozás után sem kaptak valami nagy kedvet a gazdák a termesztéséhez, hiszen a piac hihetetlenül labilis.Benedek László nagyrédei kertészmérnök mégis a bogyós gyümölcsű növények és a meggy mellé tette le a garast. Egy tagban van 13 hektár szamócása, ami szinte egyedülálló hazánkban. Különleges termesztési technológiát alkalmaz, amelyet Svájcban látott először. A szamócasorokba szalmát terít, ezzel megakadályozza, hogy az eső felverje a talajszemcséket a gyümölcsre. Ezáltal tiszta marad a termés, ami alapvető piaci elvárás. A sáros, koszos szamóca eladhatatlan. Emellett a gyümölcsöket a szürkerothadástól is jótékonyan védi a "szalmapáncél".- Az elmúlt két év termése viszonylag szerény volt - mondja Benedek László, amikor a szamócásban járunk-kelünk. Egyrészt, mert az első virágok elfagytak, másrészt, mert a szárazság is meggyötörte a töveket, jóllehet hatalmas vízágyúkkal öntöztek.


{p} A csapadékos idei tavasz ellenben kedvezett a szamócának. Szépen kötődtek a gyümölcsök; igaz, virágzáskor háromszor is kellett permetezni a szürkerothadás ellen. Ha ezt valaki elmulasztja, nála abban az évben a veszedelmes gomba takarítja be a termést.A "szedd magad" mozgalom nem vált be itt, de a családi gazdaság közvetlen értékesítést is létrehozott. Egy kis boltot építettek a szamócaföld szélére, ahol a Benedek lányok mérik az ízletes gyümölcsöt. Ezáltal az értékesítés több lábon áll, hiszen a nagybani piacot kikapcsolta, s a hűtőipar és a tejipar is megveszi a színanyagban gazdag szamócafajtáját. A szupermarketekben árusított szamóca sokszor drágább, mint ahogy az emberek a piacokon megkapják, ezért az üzletláncok csak meglehetősen korlátozott mértékben vásárolják fel a gyümölcsöt.- A termelői boltnak óriási sikere van - mondja büszkén a gazda -, már két éve sikeres ez a forma. A térségben híre ment, és rendszeresen jönnek az emberek. Közvetlenül a termelőtől, a legjobb minőségben, a legolcsóbban tudnak szamócát beszerezni. Ezt az ötletét egy németországi példa adta, ahol összefogtak a gazdák, és termelői boltot hoztak létre, melyben a paradicsomtól a szamócáig, a dióig, az eltett savanyúságokig sok minden kapható közvetlenül a termelőtől, ráadásul az út menti német üzlet egyúttal kávézó is, így sok autóst becsalogat.- Két-három kamion áru betüremkedése is felboríthatja egy-két napra a nagybani piac árait - hangsúlyozza Benedek gazda.


{p} - Például Németországból visszatértek a kamionok, mert ott nem vették át a gyümölcsöt, ám Budapesten megjelent ez a fáradt szamóca. Ezáltal a kereskedők napokon át csupán az önköltségi ár alatt vették meg a gyümölcsöt a termelőktől. Ugyanez volt a helyzet pünkösdkor is a többnapos ünnep miatt.A 350-400 forintos kilónkénti ár már tisztességes hasznot hoz a gazdának. Ám a friss piaci átvételi árak a szezon második felében 200-300 forint körül mozogtak. Az ipari felvásárlási ár még ennél is alacsonyabb. Lengyelországból és Spanyolországból is olcsón érkezhet be az áru magyar földre, már ami a fagyasztott szamócát illeti. Ennek oka az olcsóbb munkaerő, illetve a támogatások eltérő mértéke. - Mi, magyar termelők ezt nem tudjuk befolyásolni - mondja Benedek László, miközben ráncok gyűlnek a homlokán -, csak azt tudjuk, hogy a felvásárlókkal nem lehet túlzottan alkudni. A beszélgetés vége mindig az: ha nem tudjuk ennyiért odaadni, akkor behozzák Lengyelországból vagy éppen Spanyolországból a lefagyasztott, csomagolt ipari szamócát.Az egységben lenne az erő, szövetkezni kellene, ám a magyar gazdáknak ma még rossz csengésű a szövetkezés szó.


{p} A Kiváló Magyar Áru védjegyet használó Benedek László sem tudott ilyet létrehozni gazdatársaival, sem a szamóca, sem a piros ribiszke jegyében. Pedig ez lenne a megoldás kulcsa, és ez nem csupán elmélet: a spanyol termesztők például országos méretben fogtak össze. Ezzel olyan erőt képviselnek, hogy szerte Európában piacvezetők a szamócával, és az ízletes gyümölcsöt jól tudják teríteni Brüsszeltől Budapestig. A nyugati működőképes szövetkezések az egy gyümölcs - egy termék elvére épülnek, de ma még ez a gondolat hazánkban sem a tészek, sem a bészek (termelői, illetve beszerzői értékesítő szervezetek) keretében nem hozott átütő sikert. Pedig ez lehetne a jövő egyik útja.

Ezek is érdekelhetnek