Növényvédelem

A fejes káposzta termesztését elsősorban a kártevő állatok veszélyeztetik. A legfontosabbak a bagolylepkék, a káposztalepke és a káposztalegyek. Szinte mindig előfordul a káposztalevél-tetű, a káposztapoloska, a keresztesvirágúak földibolhái és a dohánytripsz.

Házunk tájaFail József2004. 08. 27. péntek2004. 08. 27.
Növényvédelem


Ez utóbbi kártevő ellen a vegyszeres növényvédelem gyakorlatilag hatástalan, ezért ellenálló fajták termesztésével, vagy a termesztés időzítésével mérsékelhetjük a kártételt. A betegségek közül nyáron a káposzta xantomonászos feketeerűsége a legfontosabb, idősebb növények külső lomblevelein gyakran jelentkezik a káposzta alternáriás betegsége, alacsony hőmérsékleten pedig a káposztaperonoszpóra. A kereskedelmi forgalomban kapható hibridek nagy része a káposzta fuzáriumos sárgaságával szemben ellenálló.Az őszi termesztésű fejes káposztát a palántanevelés alatt és a júliusi kiültetést követő egy hónapban leginkább a tavaszi és a nyári káposztalégy veszélyezteti. A talaj felszínére lerakott tojásaikból kikelő lárvák a felszín alatti növényi részekben rágnak, aminek következtében a fiatal növények el is pusztulhatnak. A súlyosan károsított növények még jó vízellátás mellett is kókadnak, a talajból könnyen kihúzhatók, gyökérzetük hiányos. A kártétel megelőzése érdekében a palántanevelés második felében egyszer és a kiültetést követő egy hónapban még kétszer permetezzünk a Decis 2,5 EC 0,04 százalékos oldatával. Ezek a kezelések folyamatos védelmet nyújtanak a legyek imágói, valamint a telelőre vonulás előtt még táplálkozó földibolhák és a fent felsorolt többi kártevő ellen is.Augusztus végén, szeptember elején a káposztalegyek már jelentős kárt nem tudnak okozni a megerősödött növényeken. Viszont a káposzta-bagolylepke, a saláta-bagolylepke és a káposztalepke második nemzedékének rajzása és tojásrakása még ekkor is tart. Mindhárom faj lárvái a fejes káposzta lombozatának megrágásával okoznak kárt. Nem ritka, hogy csak a vastagabb levélerek maradnak meg. Azonban van egy nagyon fontos eltérés a bagolylepkék és a káposztalepke életmódja között. A bagolylepkék lárvái ugyanis az első vedlést követően kerülik a fényt, és többnyire csak éjszaka táplálkoznak. Erősen borult időben nappal is folytathatják a levelek károsítását, de egyébként a talaj felső rétegében, vagy növénymaradványok alatt rejtőznek el. Ezzel szemben a káposztalepke sárga alapszínű fekete foltokkal tarkított hernyói nappal aktívak. Mindennek akkor van nagy jelentősége, ha a növények fejesedése már megkezdődött. Ekkor ugyanis a bagolylepkék lárvái nem a talajban rejtőzködnek el, hanem berágnak a káposztafej belsejébe. Ez a kártételük sokkal jelentősebb, mint a külső levelek rágása. Ráadásul a fej belsejében nagyfokú védettséget élveznek a rovarölő szerekkel szemben. A károsításuk következtében kialakult sebeken baktériumok fertőzhetik meg a növényeket, aminek következtében - csapadékos időjárás esetén különösen gyorsan - a fej elrothad. Ezért fejesedő állományban mindig a fiatal lárvák ellen kell védekezni, mielőtt a fej belsejébe berágnának. A környezetbarát készítmények közül választhatjuk az Atabron 120 EC-t 0,02 százalékos, a Bactucid P-t 0,08 százalékos, a Match 50 EC-t 0,05 százalékos vagy a Nomolt 15 SC-t 0,04 százalékos töménységben. Amennyiben levéltetvek és (vagy) poloskák is károsítanak, akkor használjuk a Reldan 40 EC 0,15 százalékos töménységű oldatát.Júliusban, augusztusban a rovarölő készítmény mellett rézgálicot is permetezzünk ki 0,4 százalékos töménységben, hogy megelőzzük a káposzta xantomonászos feketeerűségét. Az augusztus végén, szeptember elején esedékes permetezés során a rovarölő komponenst Dithane DG vagy Perocin 80 WP 0,2 százalékos oldatával egészítsük ki. A két utóbbi készítmény a káposzta alternáriás betegsége és a káposztaperonoszpóra ellen biztosít védelmet. A Miltox Speciál 0,4 százalékos oldatának használata esetén mindhárom betegség ellen eredményesen védekezhetünk.

Ezek is érdekelhetnek