Üzenjük

Gönczi Ferenc, Gávavencsellő
A must nagyon egészséges, erősítő hatású ital, amely frissen, minden adalék nélkül a legértékesebb. Ha elég magas a cukorfoka, akkor tartósítás nélkül is eláll, alacsony cukorfok esetén az erjedés csak hőkezeléssel, cukrozással vagy tartósítószer hozzáadásával akadályozható meg. Köszönettel fogadtuk, hogy ezzel kapcsolatban olvasónk megosztotta velünk bevált módszerét, amit ezúton adunk közre.
A must tartósításához a frissen szüretelt és kipréselt szőlőlébe nátrium-benzoát tartósítószert kever (10 liter musthoz 1 dkg) mennyiségben. A tartósítót nem közvetlenül a mustba teszi, mert úgy összecsomósodna, nem keveredne kellőképpen, és a must forrásnak indulna. A tökéletes tartósításhoz ezért először egy nagyobb keverőtálban kevés frissen kipréselt mustban habverővel elkeveri a szükséges tartósítómennyiséget, és a habosított elegyet keveri el a teljes mustmennyiségben. Hogy az elegyítés még tökéletesebb legyen, egyszer-kétszer átszívja a mustot egyik edényből a másikba. Ha a must cukorfoka gyenge, akkor ízlés szerint sűrítménnyel vagy mézzel feljavítja. Hűvös pincében vagy hűtőszekrényben így akár évekig is el tudja tartani.

M. Rozália, Budapest
A korábban érvényben lévő törvényerejű rendelet, amely az ország egész területére vonatkozóan előírta a telekhatártól mért legkisebb növényültetési távolságokat, 2002-ben hatályát vesztette, és azóta nem született erre vonatkozó országos rendelet. A vitás kérdésekben az intézkedés jogát a helyi önkormányzatok kapták meg. Az általános rendelkezések azonban előírják, hogy károkozás esetén jogi úton követelhető az okozott kár megtérítése.
Károkozás lehet, ha a telekhatáron átnyúló növényzet rongálja a szomszéd telkén lévő építményeket, gátolja a telepített növények fejlődését (különösen árutermeléses termesztés esetén veszik ezt figyelembe), ha a megengedettnél jobban árnyékolnak a magasra nyúló fák, szemetelnek, gyomosítanak, vagy ha fertőző betegségek forrása az elhanyagolt növényzet. Egyedi esetben az is méltányolható szempont, ha a panasztevő egészségi állapotára vagy idős korára hivatkozva azt sérelmezi, hogy a szomszédja a közös határra erős ágú, tüskés vagy tarackos, hozzá is átfutó bozótot ültetett, amit ő nem képes karbantartani, akadályozza tehát a kertje rendeltetésszerű használatában. Minden panasz - lehetőség szerint bizonyítékokkal együtt - első fokon a helyi jegyzőhöz nyújtható be. A hivatalos eljárást azonban csak akkor javasoljuk olvasónknak, ha a szomszéddal a megállapodás már végképp lehetetlen.

Tornyai Barna, Vác
Az orgonabokrok idős hajtásai nem biztos, hogy lisztharmat fertőzése következtében száradtak el. Idén ugyanis egy farontó gomba - levélfertőzésének tünetei a lisztharmatéhoz hasonlóak - erősen károsította az orgonabokrokat. A tünetekre jellemző, hogy lisztharmat esetén  a levelek színét letörölhető lisztes bevonat borítja, míg az élősködő gomba a növényi szövetek tápanyag-ellátását gátolja, a levelek "ólomfényűsége" belső tünet, ezért a levelekről nem törölhető le. A kártétel következtében először lekopaszodnak az orgonabokor vastag ágai, majd rohamosan elszáradnak. A kártétel csak a fatestben élősködő gomba gyors elfojtásával állítható meg. Ehhez a már elszáradt ágakat minél hamarabb vágjuk ki tőből és semmisítsük meg, a továbbfertőződés megakadályozására minden egyes vágás előtt nagyon fontos a vágóeszközök fertőtlenítése. Ha gombaölő szert is tartalmazó sebzáró viasszal vagy ólommentes olajfestékkel a vágást követően lezárjuk a vágott sebeket, akkor elpusztul a gomba. A gyökérről sarjadó orgonafajták - különösen nyugalmi időszakban - kiállják az erős visszavágást. Ha sikerül eltávolítani minden fertőzött ágat, akkor tavasszal minden bizonnyal erőteljesen megújulnak a bokrok.