Üzenjük

B. Béla, Győr
A bejelentett és engedélyezett faiskolákban a szakhatóságok ellenőrzik a nevelés alatt lévő növények fajtaazonosságát és egészségi állapotát. Az előírások szerint a faiskolából kiadott, illetve kereskedelmi forgalomba kerülő minden egyes növényen fel kell tüntetni a növény fajtáját, oltványok esetében az alanyt és a nemest egyaránt. Sajnos csak nagy tételek vásárlása esetén kötelező a számla mellékleteként csatolni a növények származási igazolását. Ennek ellenére több faiskola feltünteti a nevét a jeltáblákon, és ezzel a növények fajtaazonosságáért és minőségéért egyértelműen felelősséget vállal. Reklamáció esetén - természetesen a számla és a jeltáblák birtokában - így egyaránt benyújtható a kártérítési igény a növényeket előállító és a növényeket forgalmazó faiskolákhoz.
Nagyobb gond akkor van, ha - az előírások ellenére - nincs vagy hiányos a növényeken a jeltábla. Ebben az esetben nehezebben bizonyíthatja, hogy mást kapott, mint amit a számlán feltüntettek, de azért próbáljon a forgalmazó faiskolához fordulni a panaszával.Az őszi csemetevásárlások előtt azonban újra szeretnénk olvasóink figyelmét felhívni arra, hogy lehetőleg ismerős és megbízható faiskoláktól vásároljanak, ahol a forgalmazott növények eredetéről tisztességes tájékoztatást adnak. Sajnos - még neves faiskolák lerakataiban is - sok az olcsón beszerezhető, import anyag. Lehet, hogy minőségi áruk, egészségesek is a növények, csak épp a miénktől eltérő környezeti igényűek, ezért aztán nálunk sosem adják azokat az értékeket, amelyeket tetszetős reklámanyagok ígérnek. Legjobb olyan, helyi faiskolákból vásárolni, ahol saját anyagot forgalmaznak, amelyet lehetőleg a környéken jól termő, betegségeknek ellenálló anyanövényekről szaporítanak. Ezek a fajták - sok esetben tájfajták - a környezeti adottságok tűréséből már sokszorosan jól vizsgáztak. Mivel a kereslet a faiskolák kínálatát is alakítja, érdemes az egyes körzetekben az ott jól termő, saját fajtákat keresni, és ezzel a kereskedelmet is a termőtájra jellemző fajtakínálatra ösztönözni. Mindez környezeti, gazdasági és értékesítési szempontból is kedvező lenne, hiszen ilyen módon az ország egyes tájegységein jellegzetes kertkultúra virágozna, és nem mindenütt ugyanaz a jellegtelen tömegnövény szenvedne a legkülönfélébb környezeti ártalmaktól.

Pereghy Lajos, Makó
A rózsaalanyok közül homokos talajra a Rosa canina Inermis fajta javasolható, amelynek erős, hosszú hajtásai alig tüskések. A fajta jó alanya a teahibrideknek és a futórózsáknak, a nemes a fagyokig virágzik rajta. Az alany hátránya azonban, hogy szárazságra érzékeny, és aszályos időben öntözés nélkül leállhat a fejlődése.
Vágórózsa termesztésére a Rosa rubiginosa a legjobb alany, jó virághozamú, és a rászemzett fajták élénk színűek lesznek. Az alany hátránya az erősen tüskés szára, és hogy az oltványok kezdetben gyengén fejlődnek rajta - de ezt az elmaradást később behozza.

Kukorica jeligére
Néhány kukoricahibrid hajlamos fattyhajtások képzésére. Ez a tulajdonságuk azonban csak kedvezőtlen körülmények között, általában ritka állományokban jelentkezik. Kedvezőtlen a kukorica számára a hirtelen hőmérséklet-változás, a zsenge kukoricát érő lehűlés vagy a magas talajvíz, mert ilyesmire a hajlamos fajták fattyasodással válaszolhatnak. Kellő sűrűségű vetés esetén - hektáronként hatvanezer tő - az egymás védelmében fejlődő növények azonban kevésbé érzékenyek az ilyen környezeti hatásokra, ezért ritka a fattyasodás. Fattyhajtások képzésére kevésbé hajlamos - jó táperejű, homokos talajokon - a Szegedi SC 352 fajta, kevésbé jó homoktalajokon a Szegedi TC 367.